Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
47 egyezésre jutni. 13 6 Az érdekeltségek minden oldalról pénzért ostromolják. Nem enged; a július 9-én tartott értekezleten kijelenti, hogy komoly jótállás nélkül pénz nincsen. „Ha szabályozni akartok" — mondja a csongrádiaknak — „zsebetekbe nyúljatok." 13 7 Az első tiszai nagygyűlésen Széchenyi meggyőződött arról, hogy az érdekeltek tőlük telhető módon támogatni fogják tervei keresztülvitelében. Alig fejeződtek be a központi bizottság tárgyalásai, második tiszavidéki utazására indul. Felszólítja a Dunagőzhajózási Társulatot, hogy a meginduló tiszai mozgalomból kiváltságaihoz mérten vegye ki a részét és rendezzen a Tiszán is gőzhajó járatokat. A társulat hallgatva Széchenyi jő tanácsára Pannónia nevű gőzhajóját szerelte fel, hogy a gróf rendelkezésére bocsássa, aki az első kísérleti gőzhajózás vezetésére maga vállalkozott. 1846. évi nyarat tiszavidéki utazására szánta. 13 8 Nem ment üres kézzel és nem sietett úgy mint az első alkalommal. A Pannoniát előreküldte Szegedre, ahol a kitűzött napon indulásra készen fognak találkozni. Kovács Lajos, aki még nem ismerte a Duna Pest alatti szakaszát, a gőzhajóval érkezett Szegedre. Itt várta meg Széchenyit Patay József a központi választmány alelnöke, gróf Szapáry és Illési választmányi tagokkal. Hozzájuk csatlakozott még Szentiványi Vince helytartói tanácsos, mint Széchenyi hivatalos helyettese, továbbá a központi társulat néhány hivatalnoka. Később csatlakozott hozzájuk Paleocapa Péter is. Pelegriny hajóskapitány vezetése mellett 1846 július 18-án oldották meg a köteleket. 13 0 A tiszamenti lakosság a partra sietett és tömegekbe verődve várta, üdvözölte az érdekes látványt. Szegedtől felfelé még nem szelte gőzhajó a Tisza habjait. Mindenütt őrhajók fogadták őket, szépen feldíszítve és üdvözlő feliratokkal ellátva. A Tiszavölgy évszázadokon át teljesen magára hagyott lakossága kitörő lelkesedéssel ünnepli Széchenyiben hosszú nyomorúságától megszabadító megváltóját. Talán Borsod és Szabolcsban állottak valamivel gyengébben. Néhány jellemző sorban így ír Kovács Lajos a tiszai próbahajózásról: „Hajónkon folytonos lakodalom volt. A hatóságok fényes küldöttségei nemcsak üdvözölték Széchenyit, de kísérték a hajón kisebb-nagyobb távolságra." „Ezen csábító kezdet felülmúlta minden várakozásunkat." 14 0 A part mentén önkéntes bandériumok lóháton kísérték a hajót, mindenütt Széchenyit éltetve. A községek mellett np.m mehettek el megállás nélkül. Küldöttségek üdvözlésére a gróf felelt, kiment a nép közé, beszélgetett velük, mialatt a sokaság a hajóra bebocsátást kért, szemlélte az eleven csodál. A gróf, aki elfogultság nélkül átengedte magát a fogadtatás első örömeinek, később megdöbbent a lelkesedés szokatlan hullámain. Félt a magas kormány félreértésre hajlamos gyanakvásától és az egyre erősebben feltörő, reform13 8 Széchenyi Napló. 184f> június 23. „leli erwarte Apponyi u. Kiibeck bei mir. Von dieser Conferenz hängt meine Zukunft ab. — Fürchte mich darauf. Lipthay: i. in. 92. old. 13 7 Zichy Antal: Gróf Széchenyi István naplói 493. oldal. 13 8 Az utazás részletesen, Kovács Lajos: i. m. I. köt., 101—134. old. és Zichy Antal: Gróf Széchenyi István naplói 493—495. old. 13 0 Gróf Széchenyi István tiszai első útja Pannónia gőzösön Szegedtül Tokajig. Jelenkor 1846; 60. szám. 14 0 Kavács Lajos: i. m. I. k., 106. old