Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

46 bizonyos eredményt eszközölt ki Metternich hercegnél. Miután a teljhatalmú herceg is belátta a megoldásra váró feladat fontosságát, a király 1846 március 26-án kelt legfelsőbb leiratában elismerését adja tudtul a grófnak a Tiszavölgyi Társulat létrejötte alkalmából és a szabályozás előmozdítására két évre 200,000 forintot rendel.

13

2 A leirat alaposan kiábrándította a grófot a bécsiek jóakaratába vetett hitéből. Báró Kübeck azzal érvel, hogy a Tisza szabályozása nem az egész monarchia érdeke, hanem csak az ott lakóké, tehát az állam anyagi ereje csak bizonyos mértékig vehető igénybe. Április 4-én a Tiszavölgyi Társulat választmánya hálairatot intéz Őfelségéhez. Széchenyit nem kedvetlenítette el a félsiker, a hiányzó összeget kölcsön útján igyekezett beszerezni. Közben történt 1846 április 8-án Vásárhelyi megrendítő hirtelen halála. Az érzékeny lelkű Széchenyire mély hatást gyakorolt. Legjobb munkatársát veszítette el benne. Pótlása nehéz feladat volt. Nehogy a megkezdett munka felbomoljék sajátkezűleg fogadalmat ír és azt aláíratja a választmány tagjaival. „A Tiszavölgy fajtánk bölcsője. Saját magukhoz hűtleneken nincs áldás. Mennél több nehézség gördül elé, annál nagyobb szilárdságra fejlik a firfiúi erő." stb.

13

3 Vásárhelyi helyére Gánóczi Kecskés Károlyt állítja, aki szintén elismerésre méltó érdemeket szerzett a Tiszaszabályozás műszaki vezetése körül. Kellemetlenül érintette a grófot az is, hogy a központi választmány titkára alkalmatlan volt erre az állásra.

13

4 Mindig gyakrabban helyettesíti, végül kicseréli Kovács Lajossal, aki hű munkatársa lett.

13

5 Lelkesedett a Tiszaszabályozásért és mindazokért a magasztos célkitűzésekért, melyek szolgálatába állott a Legnagyobb Magyar. Pesten a központi választmány hosszú és izgalmas tárgyalásai következtek, a költségek mikénti viseléséről, a társulatoknak folyósítandó előlegek megfelelő biztosításáról. Széchenyi kijelenti, hogy semmiféle szabályozási munkát meg nem kezdenek addig, míg a költségvetés teljesen tisztázva nincsen és az illető birtokosok a befizetéseket nem teljesítették. Az eljárás lehető egyszerűsítése érdekében megállapodtak abban, hogy a központi választmány egyelőre nagyobb birtokosok kezessége mellett folyósíthassa a kölcsönt az érdekelteknek. A birtokosok végleges hozzájárulását pedig a nádori bíróság fogja eldönteni. így a munkálatok megindításához a legszükségesebb pénz együtt volt. Az államkincstár részéről felajánlott évi 50.000 forinttal együtt évi 150.00 forint biztosítottnak látszott. Széchenyi ismét Bécsbe siet, ahol sok utánjárással sikerül a Rotschild, Arnstein, Eskeles és Sina bankházaktól 400.000 forintnyi hitel erejéig meg13

2 Bártfai Szabó László: i. m. III. к., 363. old. 133 Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi Irattárában. 13

4 „Hogy ti egy jó embereteket szokás szerint pajtássági tekintetből rámtukmáltátok, ezt megértem, nem is rovom fel, de hogy én vén fejemmel, ki egy kocsis választásánál is elővigyázó vagyok, ebbe oly megfoghallan gondatlansággal belementem, ezt mód nélkiil restellem s meg nem bocsáthatom magamnak." Kovács Lajos: i. m. I. k., 53 .old. 13

5 Ö róla mondották később: Kár, hogy víztől (t. i. Tiszától) részegedett meg és most egy férfibe (t. i. Széchenyibe) szerelmes.