Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
38 bizony a Dunántúli s egyéb magyarság is nemzetiség dolgában csak hervadni és kora halálra jutni fog, ha pusztulásnak indul a Tiszavölgy." 10 4 Röpiratát sietve bocsátja sajtó alá, hogy az 1846 január közepe táján összehívandó nagygyűlést megelőzőleg az érdekelteket nézetei felől tájékoztassa. Л dolgok velejéig minden teendőt megmagyaráz, semmi lényeges kérdés sem kerüli el a figyelmét. Azt mondja, hogy a kormány segítsége nélkül ilyen nagy munkára nem vállalkozhatott volna. A kormány és az érdekelt társulatok egybehangzó harmóniája elkerülhetetlen; „közvetlen sem a kormány, sem a nemzet nem eszközölheti, mert sem egyiknek, sem másiknak, ha így lehetne mondani, nem ég a dolog eléggé bőrére." A kormányt a vezérlet, felügyelet és segédkéz nyújtása illeti. A Tiszavölgy rendezésénél társulatokra van szükség, melyek összefüggő „vízszerkezetet" alkotnak. Az egymás mellett fekvő, hasonló folyó-, terep- és birtokviszonyokat mutató árvédelmi társulatok tehát ugyanazon vízszerkezeti osztályba tartozzanak. A társulatoknak és vízszerkezeti osztályoknak éppen úgy mint a létesítendő központi szervezetnek, választmánya, igazgatója, mérnökei, jegyzője és pénztárnoka, egyszóval önálló szervezete legyen. Követeli, hogy a főtervező egyszersmind fővégrehajtó is legyen, mert ha „más készíti a tervet és más hajtja azt végre" mindig egyenetlenség támad a „felelősség" hiánya miatt. Széchenyi kétségkívül Vásárhelyi Pálra gondolt, mikor a műszaki vezetést és végrehajtást a mérnöki karra akarta bízni. Aggódva írja. hogy „a magyar vér miként szaporodjék, ha nagyobb és eredetibb része sátorát éppen olyan lapályokon iité fel, melyek napról-napra, ahelyett, hogy kies kertekké varázsoltatnának — mire annyira ajánlkoznak -— mindinkább a korlátlan vizek martalékaivá válnak, amelyekben süppedékes és egészségtelen létiik miatt, valamint a népesedés, úgy minden munka is valódi sisiphusi kárhozat." 10 5 Széchenyi, nagy tervei szerint nemcsak szabályozni akarta a Tisza folyót, hanem amint Kaán Károly kitűnő munkájában 10 6 kifejti „A Tisza völgyét rendezni", az Alföld gazdasági boldogulásának létalapjait megvetni kívánta, 10 7 hogy virágos kertté váljék az a vidék, amelyet a magyarság bölcsőjének nevezett. A Tisza völgyén Széchenyi többet ért, mint a Tisza árja által látogatott területeket; hozzátartozónak vallja „mindazon folyók és vizek ágyait és kiöntési lapályait is, amelyek a Tiszába ömlenek! 10 8 Rendkívül nagy horderejű, Széchenyinek ez a ritka éleslátású megállapítása, a helyes folyószabályozás egységes keresztülvitele szempontjából. Ezért sürgeti az egész Tiszavölgyet átfogó mérnöki terv elkészítését. Hangsúlyozza a társadalmi egyesülésben rejlő erőt, jóllehet ez a fogalom akkor még meglehetősen újszerű volt. A kormány, a vármegyék és a nemzet támogatása mellett, a társulatokba tömörült érdekelteknek kell a szabályozást végrehajtani haszonarány szerint való hozzájárulás alapján. Elgondolásában 10 4 Gróf Széchenyi István: Eszmetöredékek stb. 10 5 Gróf Széchenyi István: Eszmetöredékek ... stb. 10 6 Kaán Károly: A magyar Alföld. Bpest, 1927, 75. old. 10 7 Kovács Lajos: i. m. I. kötet 55. old. 10 8 Gróf Széchenyi István: Eszmetöredékek ... stb. 14. old.
