Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

39 korán kialakította mindazokat a műszaki, közgazdasági, kulturális, szociális és más feltételeket, melyek a magyar faj „kiválását", jobb boldogulását elősegíthetik. Л technikai tudás és munka mellett hangoztatja a közgazdasági feladatok teljes ismeretét, átértését és megfelelő hitelforrás nyitását. Nehogy a társulatokra nehezedő szokatlan nagy teher a munkálatok végrehajtását hátráltassa, a hitelforrások igénybevételekor vállaljanak az érdekeltek írásos kötelezettséget a reájuk eső költségek pontos kifizetésére. így a súlyos tehertételek lefizetése részint arra az időre fog esni, amikor a szabályozásnak, nemkülönben földjeik értékemelkedésének némi hasznát is látják. A kilátásba helyezett állami támogatáson túl, bő hitelforrás nyitására számít. A kormány kezessége mellett való hitelszerzés az egyes vidéki társulatok fölé helyezett központi társulat feladata. Arra gondol, hogy lia itthon nem tud kedvező feltételek mellett kölcsönt szerezni, akkor a külföldhöz fordul. „Ha néhány száz, tán ezer négyzetmérföld, leggazdagabb európai talaj érdekeltsége egy nagy társulatba egyesülve, viszonyaiban megszilárdulva lép a külföld elé hitelköveteléssel — mi egészen más alakot nyer ügyünk ott és a tőkék versenyt indítanak számunkra."

10

9 Utalást találunk az Eszmetöredékekben a sokkal később megalkotott 1879. évi törvény sürgetésére, hogy a Kárpátok minél kevesebb hordalékot, árvizet zúdítsanak az Alföldre. „Sokan a Tiszavölgy mindinkább elaljasodását legfőkép az erdők általjános elpusztításának tulajdonítják, amelyhez képest a meztelen hegyekről leszakadó föld és porond mind erősebben betöltené a lapályban folyó és alig hömpölygő vizek medreit. És ebben alkalmasint igazuk van! Tegyen tehát e tekintetben is minél előbb rendet a törvényhozás."

11

0 Melegen karolta fel az Alföld fásítását, a közgazdasági érdekből fontos selyemtermelés szolgálatában álló szederfák ültetését. Maga járt elől jó példával és saját birtokán mintegy 8000 szederfahusángot ültetett. Meg akarta valósítani az alföldi erdőtelepítéseket, nehogy az alföldi gazda, gazdálkodásának rovására fa helyett trágyával és szalmával fűtsön. Kívánja, hogy a kőszénfűtéssel a fapusztítást megakadályozzák és a szalmát, illetőleg trágyát fontosabb gazdasági rendeltetésének megfelelően használják. Itt látjuk az utalást a törvényhozás által csak legutóbb elfogadott fásításra.

11

1 Ezek a momentumok együttvéve mutatják Széchenyi tervének, a Tisza völgy rendezésének átfogó nagyságát, lángeszének mélyen szántó igazságait, ö a Tiszaszabályozást és vízlecsapolást a fásítással párhuzamosan szerette volna megvalósítani. Sajnos nem így történt. Az érdekeltek nagygyűlését 1846 január 19-re Károlyi György gróf pesti palotájába hívták össze.

11

2 Az alakuló nagygyűlésen minden „műértő és érdeklett" részt vehetett az elnöknél való bemutatkozás után. Megnyitása egy nappal később, január 20-án esti 5 órakor történt valószínűleg azért, hogy a kiküldöttek Széchenyinek erre az alkalomra írt és a nyomdából éppen kikerülő röpiratá10

0 Kovács Lajos: i. m. I. k., 15. old. 11

0 Gróf Széchenyi István: Eszmetöredékek . . . stb. 11

1 1923. évi XIX. t. c. Az alföldi erdőtelepítésekről és a fásításokról. 11

2 1846 január 20—26-ig tartott ülések jegyzőkönyvei M. 'Г. Akadémia könyvtárában.