Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
35 bűn volt," 6 7 amit akkor a Legnagyobb Magyarnak sem bocsátottak meg. Innen van, hogy „Széchenyit kineveztetésekor a megyék közül egyedül Sáros üdvö»zölte." Mikor pedig kinevezése után Bécsből Pestre érkezett, hitehagyottnak nevezték, aki eladta magát; kocsiját sárral dobálták meg. Számos megaláztatást hónáért szívesen viselt és vigasztalta magát Virágh Benedek szavaival, a „szíve vérével" írt könyvének a Kelet Népének élére írt jelmondattal: „.Jó hazafinak lenni nehéz, de nem lehetetlen." Végre hozzáfoghat a kormány nagyobb támogatásának kilátásba helyezésével régi vágya megvalósításához. Ahogy mondotta: „Utilizáltatta magát, hogy ő utilizálhassa a kormány eszközeit." A Tisza szabályozásától Széchenyi kétségkívül nemcsak anyagi eredményt várt, hanem gondolt a széthúzó alföldi népesség józanabb elemeinek a nagy cél érdekében való egyesítésére is. „Reményű, hogy az általános érdeklődésből eredő együttműködés mérsékelni fogja a politikai ellentétek élességét, s hogy megnyervén a Tiszaszabályozással a legsajátosabb magyar népet az anyagi kérdések buzgó ápolásának, ezzel majd a politika izgalmasabb kérdéseit pihentetni sikerül." 9 8 Amint arra saját maga is utal, 9 8 törhetetlen fajszeretete sarkalja a Tiszaszabályozás felkarolására. Szokott buzgalmával és helyes gyakorlati érzékével országos agitációt indít. Mint királyi biztos személyesen akarja bejárni a Tiszavidéket, hogy a szabályozásban közvetlenül érdekelt hatóságokkal tanácskozzék. Felhívást intéz a tiszai érdekeltségekhez, hogy azokat egyes helyekre összehíva, velük a tárgyalás fonalát felvehesse. 1845 szeptember 27-én indult el tiszai útjára. 10 0 Megjelenik a fontosahb tiszai gócpontokon és a nép minden rétegével érintkezve tanít, tanulmányoz, érdekes tapasztalatokat gyűjt. „A miskolcziak valának elsők, kik őt rend és rangkülönbség nélkül örömriadva fogadák falaik között. Fáklyás estzenével üdvözölték, s remények és óhajtások lőnek kölcsönösen kicserélve." 10 1 29-én már Zemplén vármegye határához ér, ahol szintén hivatalos küldöttség fogadta. Azután Sárospatakra és Sátoraljaújhelyre hajtatott. Megérkezését mozsárágyúk durrogása jelezte, a környék hegycsúcsain lángoszlopok lobogtak tiszteletére. A díszes hajdúk serege és az összesereglett nép különös ritka ünnepi külsőt adtak látogatásának. Fogadta Szabolcs, Bereg és Ung vármegyék küldöttségeit. Este bankett volt. Másnap fontos tanácskazást tartottak, amin Széchenyi az érdekeltek előtt indítványt tett, vázolva a Tiszaszabályozás célját és a keresztülvitel nehézségeit. Pénz, kidolgozott terv és rendíthetetlen akarat volt a kívánsága. Azt mondta többek között, hogy tettel kívánja megcáfolni annak a szemrehányásnak alaptalanságát, miszerint nem viseltetnék rokonszevvel a Tiszavidék iránt. Elhatározták, hogy a társulatok megalakítása után még a tél 9 7 Zelovich Kornél: Széchenyi és a magyar közlekedésügy. Bpest, 1925.9 8 Lipthay Sándor: Gróf Széchenyi István műszaki alkotásai. Bpest, 1896 79. old. 9 9 Eszmetöredékek különösen a Tiszavölgy rendezését illetőleg. Pest, 1845. 10 0 Az első tiszai út részletes leírása; Zichy Antal: Gróf Széchenyi István naplói 480. és az utána köv. oldalakon. 10 1 Széchenyi gróf diadalútja, Honderű 1845; 17. sz. 3*
