Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
34 ságok képviselőit és a nagyobb földbirtokosokat. 9 2 Az értekezleten megjelent gróf Széchenyi István is, akivel már korábban (május 18-án) Bécsben közölte Metternich herceg a kész körjegyzékét, hogy őt szemelték ki a helytartótanács felállítandó közlekedési bizottsága elnökéül. 9 3 Báró Vay Miklós elnöklete alatt folytak a tárgyalások. Vásárhelyi Pál bemutatta közben elkészített előleges javaslatát 9 4 és körvonalazta a teendőket. Tervezetét az értekezlet elfogadta és kimondotta a terveknek az egész Tiszára, sőt Zemplén vármegye kívánságára „a Labore, Topolya, Ondova, Ung és egyéb ott pusztító kártékony vizekre" 95 való elkészítését is. E határozat alapján az építési igazgatóság utasítására Vásárhelyi hozzáfogott a szabályozás részletes műszaki terveinek elkészítéséhez, mielőtt azonban ezt a nagy munkát befejezhette volna, elrabolta a korai halál. Ugyancsak az értekezlet határozatából kifolyólag egy bizottság felállítását rendelte el a helytartótanács, amelynek feladata lesz a Tiszaszabályozás vezetése és a felmerülő javaslatok tárgyilagos elbírálása. Hivatalos körökben előbb báró Vay Miklóst jelölték ki Tiszaszabályozási biztosul, aki azonban mikor meghallotta, hogy Széchenyi a felajánlott állást elfogadja, hazafiúi önmegtagadással engedi peki át a vezetést. A helytartótanács ugyanis június 17-én felterjesztéssel fordult a királyhoz báró Vay Miklós koronaőr királyi biztossá kinevezése ügyében. Mielőtt azonban a felterjesztést elintézték volna, augusztus közepén a király Széchenyit nevezte ki helytartói tanácsossá. Megkapta a valódi belső titkos tanácsosi címet és a közlekedési bizottság felállításáig Tiszaszabályozási királyi biztosul alkalmazta. Egyszersmind megbízta a még nem lévő közlekedési bizottság megalakításával és melléje műszaki tanácsosul Vásárhelyi Pált rendelte ki. Széchenyi azonnal Bécsbe utazott, hogy a Tiszaszabályozás megindítására a kormányköröket is megnyerje. Sok nehézséget okozott e munkájában báró Kübeck fösvénysége és Szentiványj Vince helytartótanácsos rövidlátása, aki a grófot későbbi tiszai útjára is elkísérte, —- Kovács Lajos szerint 9 8 — hogy tevékenységét ellenőrizze. Politikai függetlenségének fenntartásával — nem minden töprengés nélkül — fogadja el a felkínált állást. A fizetést visszautasítja. Érzékeny lelke sokat szenvedett a megaláztatás miatt, melyet a kormányhivatal elfogadásáért tűrnie kellett; de hazája érdeke mindenek felett való. Ö, aki olyan buzgón agitált a közlekedés fellendítése mellett és küzdött a reformeszmékért, most, mikor a helytartótancs közlekedési osztályának megszervezését és vezetését ajánlják fel — úgy gondolja — meg nem hátrálhat. Pedig ebben az időben a kormány szolgálatába állani megvetett dolog volt. „Nálunk, a hatalmas ellenzék véleménye szerint, a kormányhivatal elfogadása 0 2 Hunfalvy János idézett munkája és Maiina Gyula: A Tisza szabályozásáról. Bpest, 1890. 36. old. 0 3 Zichy Antal: Gróf Széchenyi István naplói, 467. old. 0 4 Címe: „Előleges javaslat, mely a Fenséges Fő-Herczeg Nádor úrnak 1845. évi SzentIstván hava 1-én 1026. sz. alatt kelt kegyelmes rendeletére vonatkozólag a Tisza áradásainak minél előbbi gátlása tekintetéből tétetett." 9 5 Maiina Gyula: i. m. 37. old. M Széchenyi István gróf közéletének három utolsó éve 1846—1848. Bpest, 1889 I. k., 108. old.
