Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

32 lyozás és gőzhajózás érdekében. Nagy súlyt helyezett arra, hogy a cikksorozat jó német fordításban is megjelenjék. Így keliette fel lassacskán a széles körök érdeklődését a vizek szabályozása iránt,

8

7 irtotta ki e tárgy körüli balhiedelmei, helytelen felfogást, nemkülönben igyekezett a költségek fedezésére a sóalapnál bővebb jövedelmi forrásokat nyitni. Később újabb cikksorozatot indított (1843) „Adó és két garas" címen, melyben egy országos közlekedési alap megteremtését sürgeti. Törvényesen megállapítandó telekadó — azaz minden holdnyi terület után évenként egy vagy két garas — fizetését javasolja. Az ebből származó jövedelem állami kezelés és szigorú ellenőrzés mellett elsősorban a közlekedés jobb kiépítését, közvetve pedig az ország szellemi és anyagi kifejtését szolgálná. Ez a javaslata azonban éppen úgy, mint a reformbizottság alakításáról szóló, egyelőre dugába dőlt,

8

8 Sürgeti a nemesség hozzájárulását a szabályozási költségekhez. Azt mondja, hogy a legfőbb fórumokban gyakran meg volt folyóink egységes szabályozására irányuló jóakarat, de hiányzott a hozzáértés, a pénz. Éppen azok nem járultak hozzá a költségekhez, akiket a haszon legközelebbről érintett. A Széchenyi előtti vízszabályozási törekvések nem gyökereztek a köztudatban, a nemzet akaraterejében, mert „nem vitetett a dolog nemzeti nyilvánossággal." Minden felsőbb kezdeményezést gyanakvással fogadtak, úgyhogy az üdvös törekvések is megtörtek a vármegyék ellenállásán.

8

9 Mindezekből azt látjuk, hogy Széchenyi lelkében nem máról-holnapra kelt életre a Tiszavölgy rendezésének terve. Régen foglalkozott ezzel a gondolattal és egyengette az útját, de meg kellett várni az alkalmas időpontot, mikor a tiszamenti lakosság egy újabb árvíz pusztításai után áldozatokra hajlandó lesz, továbbá ő is olyan helyzetbe kerül majd, h'>gy kieszközölheti az állami támogatást. Amint a Tiszaszabályozás gyökerei messze behatoltak Széchenyi lelkébe, úgy a köztudatban is régen találkozhatunk már ilyen irányú szórványos törekvésekkel.

9

0 1844-ig a Tokaj felett fekvő vármegyék építettek némi védtöltéseket és ástak rosszul sikerült átvágásokat. Nagyobb erővel mentesítette területeit ebben az időben Torontál vármegye is. Miután az érdekeltek ismételten hiába fordultak az államhoz segítségért, 1843—1844-ben két ármentesítő társulat keletkezett. Az egyik Zemplén, a másik Bereg vármegyében. Az előbbi az Ondova és Topolya szabályozását, az utóbbi 8

7 III inkább a dunai szabályozásról írt, őzzel azonban kétségkívül közvetve a Tiszaszabályozást is előkészítette. 8

8 Zichy Antal: Gróf Széchenyi István hirlapi cikkei. I. k., 113. old. és Széchenyi Napló 1843 november 2. 12 Uhr bei Kübeck. Trage ihm vor die Nothwendigkeit von einem Reformations-Comité. Er ist — wie er sagt — meiner Meinung; allein er kann nicht, ausser er wird gefragt. Lipthay Sándor: Gróf Széchenyi István műszaki alkotásai. Bpest, 1900 72. old. 8

0 Dr. Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában. Bpest, 1881 I. köt. 129. és köv. oldalakon. 0

0 Szinyey Merse József röpirata vetette föl először 1784-ben a Tisza egységes szabályozását. Observaliones Comerciales pro superioribus Regni partibus c. munkájával. Hunfalvi] János: A magyar birodalom természetes viszonyainak leírása. Pest, 1865 III. 316. old.