Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
31 sen kitelt 6,313.501 kat. holdat. 8 2 Ma csak többé-kevésbbé megbízható adatokból állíthatjuk össze a tényállásnak megfelelő elmúlt valóságot. 8 8 Szabályozás előtt a Tisza ártere némely helyen 70 km széles volt. 8 4 Amint egykorú leírásokból olvashatjuk, a városok árvíz idején szigetekként emelkedtek ki a vízből, a közlekedést pedig csónakokkal, evezős hajókkal bonyolították le. Sok helyen nem tudták a mocsaras részeket víznek, vagy szárazföldnek nevezzék-e. Jóllehet a Tiszaszabályozás Széchenyi későbbi tervei között szerepel, mégis korábban külföldön szerzett tapasztalatai és az itthoni események hatása fokozatosan érezhetők elhatározásának kialakulásában. Érdeklődéssel figyelte meg Nyugat hajócsatornáin az áruszállítás élénkülését, hogy mikép kötik össze a szabályozott folyók áruforgalmát a tengerrel. Megilletődve nézte a Szajna és a Themze emelkedő gőzhajóforgalmát, a viziutak és közutak harmónikus összekapcsolását. Az 1825. évi franciaországi utazásán, amikor a „Canal du Midi"-t elragadtatással szemléli, ezt mondja: „Vétek-e, ha ilyen mű láttán, amelynek létesítéséhez annyi erő és kitartás kelle, mi nekünk is szokottnál hevesebben forr a vérünk? S lia e helyet azzal a szent ábránddal hagyjuk el, hogy mi is hatni, s valami magasztosba akarunk kezdeni." 8 5 Széchenyi nagy közlekedési koncepciójának megvalósításánál a külföldön szerzett tapasztalataira mindig figyelemmel volt. Azt mondja: „Külföld példája előttünk áll." „Nekünk ott kell kezdeni, ahol ők hosszú fejlődés után végezték." A Tisza iránti érdeklődésével találkozunk a második aldunai útja alkalmával 1833-ban, mikor az Ada-Kaleh-i török pasa megtiltja partjain a sziklák robbantását. Míg a munkák megindíthatása körül e huza-vona tart, ellenállhatatlan vágy támad szívében, hogy a Tiszára egy gőzhajót vigyen, melynek „szűz partjai" ilyent még sohasem láttak. Zichy Antal Széchenyi naplói alapján többek közt így ír az utazásról: „Augusztus 31-én Titelnél elszalasztja a gőzhajói; gyorsfogattal vágtat utána. Éjjel jön Elemérre, Kiss Ernő kastélyába, szeptember 1-én Török-Becsére, hol utoléri I. Ferenc hajót. A ráczok szájtátva bámultak, az asszonyok boszorkányságot sejtve, keresztet vetettek magokra, a magyarok renyhén megmaradtak csónakaikkal a víz közepén, alig lehetett a robogó gőzössel kitérni előlük." 8 8 Szeptember 3-án kötött ki Szegeden az első gőzhajó. Széchenyit ünnepelték. A „Társalkodódban (1834) négy éven át folytatott hirlapi cikksorozatot indít, hogy a hazai és külföldi közönség érdeklődését felébressze a vízszabá8 2 Tellyesniczky János: A trianoni határ által megcsonkított vizitársulatok műszaki helyzete. Vízügyi Közlemények. 1928 I. füzet. 8 3 „Mikor az idő melegre fordult, a vizek ugyan megszálltak, de a laposabb részeken temérdek tó, feríő, tócsa, tólocsogó, tófolyás, mocsár, libhány, kopolya, halovány, vészhely, rónavíz, láp, han, zsombék, nádas stb. maradt." „A hódoltság korában nálunk járt utazók, követek és katonák egyértelműen azt írják, hogy Magyarország vize és levegője dögletes!" Takáts Sándor: Rajzok a törökvilágból. 1915 II. k., 134. old. 8 4 Bogdánfy Ödön: Talajjavító vizimunkálatok az Alföldön. Budapesti Szemle 297 sz. 1927. 9 5 Zichy Antal: Gróf Széchenyi István külföldi uti rajzai és följegyzései. 308. old. 8 6 Zichy Antal: Gróf Széchenvi István naplói. 286. old.
