Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

30 költöttek. Ennek az összegnek majdnem fele az útépítésre esett. A hajózás és a szárazföldi közlekedési viszonyok az előbbi állapotokhoz képest lényegesen javultak. A gőzhajóforgalom nehézségekkel mégis lebonyolítható volt. Megállapíthatjuk, hogy a kormány eleinte kész volt arra, hogy anyagi áldozatokat hozzon a hajózási akadályok kiküszöbölése érdekében, másrészt mégis elmulasztotta azoknak az erélyes diplomáciai lépéseknek a megtételét, amelyeket az ügy fontossága és sima folyása joggal megkívánt volna. 2. Gróf Széchenyi István és a Tiszaszabályozás megindítása. Magyarország gazdasági életének egyik legkimagaslóbb eseménye volt a mult század második felében a Tiszaszabályozás. A kormány által elrendelt fölmérés a Tiszavölgy árterét a szabályozás megkezdésekor 1846-ban 2,659.369 holdnak, másszóval 199V2 négyzetmérföldnek találta.

7

9 A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, sőt továbbmenőleg, amint Széchenyi nevezte: a Tiszavölgy rendezése, az egész mai alföldi probléma megoldását rejtette magában. A magyar Alföld felvirágoztatására gróf Széchenyi István adott először és azóta is hozzá sem fogható nagy koncepciót. A Legnagyobb Magyar a Tiszavölgy rendezésében olyan széles körvonalú porgrammot mutatott, aminek keresztülvitele hosszú időt, több évtizedet veit igénybe anélkül, hogy ezt ma befejezettnek mondhatnók. Legfontosabb feladatai közé sorolta a forgalmi eszközök fejlesztését,

8

0 a közutak, vizi utak és a vasutak kiépítését. Ezeknek a terveknek a szerves részéi alkotta a Tiszaszabályozás. Egységes elgondolásában olyan tételek szerepelnek, amelyeknek megvalósítása a jövőé. A folyószabályozás és belvízlevezetés után öntözőcsatornák építésére, erdőtelepítésre, fásításra stb. gondolt, hogy az Alföld termékenységét előmozdítsa. A vízszabályozás természetes sorrendje, az ármentesítés, tökéletes lecsapolás, öntözés. Mert tökéletes lecsapolás nélkül öntözni abszurdum. Ma még a lecsapolást sem mondhatjuk befejezettnek s alig van számbavehető öntözés. Talán nem lesz érdektelen a Tiszaszabályozás megindításának körülményeivel, annak nehézségeivel egy kissé részletesebben foglalkozni. A Tisza és mellékfolyóinak kiöntései minden évben néhányszor megismétlődtek. A magyar Alföld mocsaras volta régi keletű. Erre nézve századokra visszamenőleg pontos adataink vannak.

8

1 Különösen a Tiszavölgyének ebből származó nyomora nem újabbkori. A mai generáció alig tudja elképzelni a szabályozás előtti állapotokat, mert az ármentesítés és lecsapolás, nemkülönben a mederszabályozás nagy átalakítást végzett a Tiszavölgy képén. A legújabb adatok szerint az Integer-Magyarország ármentesítő társulatainak területe össze7

9 L. M.: Tiszaszabályozás. Pesti Hirlap 1846, 614. sz. 8

0 „Magyarország fölemelésére csak három eszköz van: Nemzetiség, közlekedés és végre más nemzetekkel való kereskedési összekapcsolás." Diktálta végrendeletében aldunai útján Waldstein grófnak. Falk Miksa: Széchenyi István gróf és kora. 65. old. 8

1 Fekete Zsigmond: Magyarország vizei múltjának és vízépítkezésének történelme a magyarok beköltözéséig. Bpest, 1882.