Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

27 élelmiszerek beszerezhetőségének nehézsége és a gyakorlatlan munkások víztől való félelme hátráltatta a sziklafalak oldalán való előrehaladást. 1834 április 14-e volt az a nevezetes nap, mikor a gőzhajózási társulat „Argo" nevű gőzhajója — a tavaszi magas vízállás mellett — Lehmann János hajóskapitány vezetésével első alkalommal haladt át a Vaskapun. Széchenyi nem lehetett jelen, hanem a kedvező siker hatása alatt a hajóút további kiterjesztésén fáradozott. A Társalkodóban hirlapi cikksorozatot indít. Pénzbeli támogatást és a magyar közönség pártfogását kéri. Sürgeti az újpesti kikötő létrehozását, a gőzhajózási vállalat magyar alapokra való fektetését, amit ő „honosítás"-nak nevez. A Duna 1834. évi vízállása általában alacsony volt, rendkívül kedvezett a szabályozásnak. Az útépítésnél begyakorolt munkásokkal a folyammederből aránylag rövid idő alatt tömérdek sziklát eltávolítottak.

6

1 A legalacsonyabb vízállás mellett való hajózás lehetősége nem szerepelt Széchenyi tervei között. Alapos műszaki vizsgálatok ennek lehetetlenségéről korán meggyőzték. Egyelőre kihasználták az alacsony vízállást,

6

2 mert a sziklarobbantó gépek csak ilyenkor dolgozhattak. A szerencsés időjárásra vonatkozólag Vásárhelyi azt írja egyik levelében Széchenyinek, hogy egy szerb kapitány a .sziklarobbantást bámulva megjegyezte: ..Dein Kaiser wünscht es, und Gott hilft Ihm."

6

3 Az Izlás, Tachtália, Grehen és Vaskapu szorosok vízből kiálló sziklacsúcsait letördelték, a veszélyes sziklacsoportokat szétrepesztették, a folyam ágyának irányát kijelölték. A vontatóéit építésével ebben az évben Plavisevicáig jutottak. A mederrendezések következtében lassan és fokozatosan javultak a hajózási viszonyok. A Fekete tengerig megszakítás nélküli hajóút nyílt meg. 1834 december 3-án József nádor többek között ezt írja Széchenyinek: ..Mi a gőzhajózási ügyet általában illeti, én önnek megnyugtatására azt jelentem ki. hogy báró Putlion közlései alapján a Maria Dorothea tengeri hajó múlt hó 14-én útját Trieszttől Konstantinápolyig már megtette s miután ezen utazásban kedvező kilátások mutatkoztak, azon gondolattal foglalkoznak, miszerint vagy ezen hajót, ha a galaci államásra más hajóról gondoskodnak, a Smyrna és Konstantinápoly közötti közlekedésre fogják használni, vagy más hajót fognak ezen célra építtetni." 1835 elején megérkezik az Angliából rendelt, Vidra névre keresztelt kotrógép, a búvárharang és kőemelőgép.

6

4 Széchenyi ritka megelégedéssel örökíti meg naplójában aldunai működésének eme talán legkedvesebb napjait. Az 1835 jan. 10-i diétán József nádor és Cziráky országbíró köszöntik.

8

5 A Galac—konstantinápolyi hajójárat beállításával a Pozsony—konstantinápolyi vonal teljes lett. Sőt kedvező vízálláskor a Pozsony—Bécs közötti szakasszal bővült. Régi terv szerint összeköttetést kaptunk a tengerrel. Természe6

1 Gonda Béla .1500—4000 köbmétert említ; Az aldunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag szabályozása c. munkájának 47. oldalán. 6

2 Az 1834. évi október 23-án fixirozotl legalacsonyabb vízállás a vízmércéken megjelölt zérus pont. «» Az 1834 november 4-ről keltezett eredeti tevéi másolata fínntla Béla: Vásárhelyi Pál élete és művel c. munkájának 58—59. oldalán. Széchenyi Napló. 1835 jan. 7. Fischament sehe ich Vidra an. Bin beruhigt. Lipthay i. m. 61. old. e

5 Zichy A.: Gróf Széchenyi István beszédei 118—119. old.