Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

28 tesen mindez még kezdet volt és tökéletlen, a későbbi idők követelményeinek nem megfelelő, mégis a kor szemüvegén nézve, mint rendkívüli haladást kell feljegyeznünk. Vásárhelyi az aldunai munkákkal párhuzamosan több szabályozási probléma megoldásán dolgozott. így az ő vezetése alatt készült el 1833—1838-ig a Rába és mellékfolyóinak szabályozása, továbbá az 1835-ben megnyitott Fertő lecsapoló csatorna, mely utóbbinak célja a Hanság kiszárítása volt. Hogy más irányú elfoglaltságát félre téve Vásárhelyi egész tevékenységét a kiváló szakértelmet igénylő aldunai szabályozásra fordíthassa, 1835 június 15-én kelt helytartótanácsi rendelettel a dunai mappáció igazgató mérnöki állása alól felmentették és ezzel Hieronymi Ottó mérnököt bízták meg. Figyelmet érdemelnek Széchenyi olyan irányú törekvései is, hogy a Dimagőzhajózási vállalat székhelyét, súlypontját Pestre helyezze át. E céllal alapította meg 1835-ben az óbudai kikötőt, amiben a főváros felvirágzásának, a gyáripar fellendülésének alapját látta,

6

8 ezért fáradozott a hajózás terjeszkedéséhez szükséges újpesti kikötő létrehozásán is. Gyakran került ellentétbe a gőzhajózási vállalat vezetőivel, akik a bécsi légkörben nem tudták, vagy nem akarták megérteni a magyar törekvéseket.

6

7 A gróf intő szavakkal figyelmeztette a társulatot, hogy ne hanyagolja el a magyar közvélemény kívánságát, mert ebből érzékeny kára lehet. ,.Ne feledjék el," — írja — , hogy a Duna. amelyre legtöbb szükségünk van, egészen Magyarországon fekszik, ahol igen sokat lehet elronlani azzal, ha a közönséget elkedvetlenítik."

6

8 Az ellentétek akkor élesedtek ki legszembetűnőbben, mikor Í84fi-ban a Tiszavölgyi Társulat második nagygyűlésén elliatározták a Tisza-gőzhajózási társulat megalakítását. Nagy szenzáció volt 1835 szeptember 25-én Vác mellett az első gőzhajótalálkozás a Dunán, a Pozsonyból érkező Pannónia és a Pestről felfelé haladó Zrinvi között. A találkozás mindkét hajó utasaiban hamisítatlan lelkesedést gyújtott; — írja Lipthay — dicséretekkel és éljcnekkel halmozták el Széchenyit, akire nézve ez a nap valódi ünnep volt. Mikor az együtt visszatérő két hajó Visegrád agg ormai alatt elúszott, a múltnak tükrében egy szebb jövendő mosolygását élvezte.

6

9 Az aldunai szabályozó munkák bár még néhány évig folytak Vásárhelyi Pál szakavatott vezetése alatt, az akadályok mégis egymásra tornyosultak és kérdésessé tették a teljes befejezést. A katonai hatóságok kezdettől fogva ellenszenvvel viseltettek a hatáskörükön kívül történő munkák iránt. Antipatiájuk később sem engedett, mutatják ezt azok a látogatások is. amelyeket különböző időkben a munkák helyszínén tettek. 1843 november 22-én Erdélyből egy ezredes jött mint Ferdinand főherceg kiküldöttje, aki Berni kapitánnyal átvizsgáltatja, kritizálgatja az eddigi munkálatokat.

7

0 A következő évben július végén Latour gróf látogatja meg az Aldunát Roth és Hentzy alezredesekkel. E látogatásról azt írja Vásárhelyi Széchenyinek, hogy megjegyzéseik elismerés mellett 6

6 Zichy A.: Gróf Széchenyi István hirlapi cikkei I. k., 113. old. 6

7 Részletesen Lipthay i. m. 67—71. old. e

a Majláth В.: Gróf Széchenyi István levelei, II. k„ 84. old. «о Lipthay: i. m. 66. old. ;

0 Zichy A.: Gróf Széchenyi István naplói, 294. old.