Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

19 Dunagőzhajózási társaság megteremtésével és az Aldunán a hajózó viszonyok javításával jó részben sikerre vezet, ott látjuk őt a magyar Alföld meghódításán, a rakoncátlan Tisza folyó megzabolázásán működni, hogy ezzel egy gazdag országrészt megmentsen a gazdasági kultúrának."

2

6 A dunai gőzhajózással már Széchenyi előtt is többen — eredménytelenül foglalkoztak. A gróf jól emlékezett 1818 körül Pálfl'y Ferdinánd gróf vezetése alatt álló gőzhajózási társulat kísérleteire és teljes balsikerére. Azért mikor 1828 április 17-én Andrews James és Prichard József velencei angol hajóépítők három évre szabadalmat kaptak egy dunagőzhajózási társulat alapítására és Széchenyit felkérték a részvénytársaságba való belépésre — nem akarván nevét esetleg rosszul sikerülő vállalkozás által meghurcolni —- egyelőre várakozó állást foglalt el.

2

7 Mihelyt azonban meggyőződött a vállalkozás komolyságáról és a hajók technikai tökéletességéről, örömmel lépett be; ő lett a társulat leglelkesebb barátja, igazi mozgatója. Jelentékeny pénzösszeg felajánlása mellett József Nádort, Benvenutti, br. Geymüller és br. Puthon bécsi bankárokat is megnyerte a vállalat részére.

2

8 A szabadalmat három évről 15 évre hosszabbították meg. A gőzhajózási vállalat fennmaradása biztosítottnak látszott. A hajóút rendezéséről kellett gondoskodni. Nagy cél fogamzik meg Széchenyi agyában. Bécstől Konstantinápolyig, rendszeres gőzhajójárat teremtésével kívánja a Keletet hazánkon át összekötni a Nyugattal. Elhatározását lett követte. Hogy megismerje a hajózás akadályait, illetőleg lehetőségeit, személyesen utazik végig a Dunán. Pesten összetákolt „Desdemona" nevű hajón,

2

9jobbanmondva fabárkán, mely „nem igen különbözött azoktól, melyeken a régi kor hősei kezdének megvíni a habokkal",

80 1830 június 24-én Waldstein János gróffal és Beszédes Józseffel, nélkülözések között utazik le Pesttől a Fekete tengerig.

3

1 Az utazás alatt mindent megfigyel és tapasztalatairól feljegyzéseket készít. Látva a parasztok maradiságát, alacsony igényeit, elkeseredik, mikor legfeljebb napi 15 garasért szívesen vállalkoznak az állatnak való nehéz hajóvontatásra. „Már most versenyezzen velők egy gőzhajó!" írja naplójában. „Gőzhajó nem barbároknak — az az hazámfiainak — való, hanem civilizált népnek."

3

2 Az utazás kellemetlenségeire vall naplójában az a megjegyzés, hogy „minden előintézkedés dacára a szúnyogok majd megettek." Megismerei az Ómoldova alatt kezdődő sziklás folyamszakaszt. A „rémítő" Islasról megjegyzi, hogy magas vízállásnál semmi baj sincs, de 2

6 Gondii Béla: Vásárhelyi Pál élete és művei. Bpest, 1896. 7. old. 2

7 Einladung zu einer Actiengesellschaft. Bées, 1829 április 21. Akadémiai Széchenyi Irattár. Lipthay Sándor: Gróf Széchenyi István műszaki alkotásai. Bpcsl, 1896. 46. old. 2

8 Boleszny Antal: Széchenyi munkálatai az Aldunán tekintettel a Dunagőzhajózási és a Széchenyi út történetére. Temesvár, 1878. 2

9 Ezen a „vizi-házon" személyzettel együtt összesen 11-en utaztak. A hozzácsatolt kis csónakot Julielte-nek hívták. „Hajónkat Desdemona névre kereszteltük, a csónakot Forray I. és Waldstein kedvéért Julielte-nek neveztük" írja naplójában Széchenyi. Zichy A.: Gróf Széchenyi István naplói. 273. old. 3

0 Gróf Széchenyi István munkái. Bpest, 1904. I. köt., Világ. 10. old. 3

1 A hajóút részletes leírása. Zichy A.: Gróf Széchenyi István naplói 271—278. old., továbbá Zichy A.: Gróf Széchenyi István külföldi «ti rajzai és följegyzései 340—375. old. 3

2 Zichy A.: Gróf Széchenyi István naplói 274. old. 2*