Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - III. Németh Endre: Vízállások és vízmennyiségek összefüggése

58 Ha még hozzávesszük, hogy a közelítő eljárásnál a logaritmikus számtolókát használhatjuk, nyilvánvaló, hogy úgy időt, mint fáradságot takaríthatunk meg vele és megbízhatóság szempontjából mégsem vesztünk számbavehető módon. Apadó fázisban levő adatainkkal is elvégezve a közelítő eljárással való kiegyenlítést a 0 = 8 + 71-36 h+ 2-42 h'

2 képletet nyerjük. A számított és mért víztömegek eltérését az alábbi összeállítás mutatja: h — 1-58 Г66 1-89 2-06 4-16 4-60 4-65 Q számított - 127 132-9 151-2 164-9 347 387 391 Q mért . . . — 127 107 157 160 314 399 408 AQ = — +25-9 —5-8 +4-9 +33 —12 —17 AQ°/> • . . = OV. 24°/. 3-7% 3-1% 10-5% 3°/o 4-2

'/о Amint látjuk a képlet általában jól simuló értékeket nyújt, csupán a 7í = 4'16 és h = 4'66 mérceállásokhoz (1890. IV. 2. és IV. 9-iki mérések) képest ad a képlet a mért vízmennyiségnél jóval nagyobbat. Ennek azonban meg van a természetes magyarázata! Ha az 1890. III. 17—IV. 26. időközben mért 2—13. sorszámú összes mérceállásokat olyképen ábrázoljuk, hogy valamilyen időlépték felvétele mellett az egyes dátumokat ábrázoló pontokban ordinátáknak a vízmérceállásokat rakjuk fel, úgy megkapjuk az árhullám időbeli lefolyását, esetünkben az 1. sz. ábrát. Ebből az ábrából azt láthatjuk, hogy az árhullám apadó ágain levő 5., 6., 7., 11., 12. és 13. sorszámú pontjaiban az árhullám rohamosságát jelző esése a görbének enyhe és mind az öt pontban közel egyenlő; ezekhez jól is simul a képlet. Ellenben az első meredekebb lefolyású árhullám apadó ágán levő 7. és 8. sorszámú pontokban a görbe esése szinte kétszerese az előbb vizsgált pontokban mutatkozó esésnek: azaz az apadás intenzitása ebben a két pontban kirívóan nagy volt, úgyhogy a normális apadáshoz simuló képlet természetszerűleg a mért víztömegeknél lényegesen nagyobbat szolgáltat. Ebből arra kell következtetnünk, hogy a képletek használatánál nem elegendő épen csak annyit tudnunk, hogy áradásról vagy apadásról van-e szó, hanem az árhullám időbeli lefolyását ábrázoló görbe elemzése útján a képlet nyújtotta eredményeket szükség esetén az áradás vagy apadás rohamosságához képest korrigálnunk is kell,