Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - III. Németh Endre: Vízállások és vízmennyiségek összefüggése

59 Ь) A Tisza vásárosnaményi vízmércéjének függvénye. Ez az eset tipikus példája annak, mikor sok adat áll ugyan rendelkezésre, de amikor a kiegyenlítésre azokat fel óhajtjuk használni, az adatok összeválogatásánál a legnagyobb óvatosággal kell eljárni. Harmincöt mérési adat áll rendelkezésünkre, de a legrégibb 1888-ból, a legújabb 1912-ből. Tehát közel 25 évre oszlanak el a mérési adatok, ami egy folyó életében is nagy idő, különösen olyan folyónál, mint a Tisza, amelyik a medrét folyton módosítja. Miután olyan esetekben is történtek mérések, midőn a hullámtéren is folyt a víz ezért а II. számú táblázat szerint olyképen csoportosítottam az adatokat, hogy külön a zárt szelvényre és külön a hullámtérrel együtt vízzel borított szelvényre apadó, áradó és kulmináló fázisok szerint osztályozva csoportosítottam őket. Ami azt az esetet illeti, midőn a hullámtéren is folyt a víz, a különféle fázisú csoportokat össze lehet foglalni és egy átlagos függvényt megállapítani, miután az összes mérési adatok a kulmináció környékére és ami szintén igen fontos, ugyanazon árhullámra vonatkoztak. Előzetes grafikus ábrázolás arra mutatott, hogy lineáris függvény jól meg fogja közelíteni az adatokat. A kiegyenlítést tehát Q = X-\-Yh alakú függvénnyel végeztem a III. számú táblázat szerint. A zárt szelvényre vonatkozó adatok felhasználása már sokkal nagyobb gondot okozott. Eltekintve attól, hogy a mérési adatok a legkülönbözőbb időkből származtak, az egyes mérések alkalmával felvett mederszelvények is lényeges változások nyomait mutatták. Azonkívül a mérések vagy izolált egyes mérések voltak, vagy ha egy és ugyanazon árhullámra vonatkoztak is, úgy vagy csak az áradó ágon, vagy csak az apadó ágon volt elegendő pont. Már pedig a kiegyenlítéshez csak olyan adatokat ajánlatos felhasználni, amelyeknél az áradó fázishoz tartozó adatokhoz közel azonos vízszínmagasságban apadó fázishoz tartozó adat is van, mert így az egy magassághoz kétféle fázisban ismert víztömegérték a kiegyenlítésnél a kulminációhoz közelálló értéket fog eredményezni. Ennek az elvnek megfelelő adatpárt azonban csak keveset lehetett találni, és pedig: 1889. III. 24. 7Í I=6-73, Jh = -\- 2, ^ = 1652 III. 30. h — 6-78, Jh — ~ 6, Q = 1604 1908. Y III. 21. h — 1'47, Jh = -F 15, Q — 440 VIII. 22. h — 1-23, yih — — 15, Q — 378 Alkalmas adat volt még az egyik kulminációs adat is: 1895. III. 19. Л, = 2-82, Jh — 0, Q— 541 A másik kulminációs adat h — — 1'63 vízállásra vonatkozott, tehát a h — 6'78-as vízállástól 6"78 -(-1 "63 = 8'41 méter magasságbeli eltérést mutat. A vízállás ilyen nagymértékű eltolódása mellett a vízszínszélesség is annyira megváltozik, hogy a függvényalakok levezetésénél felsoroltak értelmében a li — — T63 m-es mérceleolvasás ugyanannak a függvénynek, amelynek a h — 6-78 m-es leolvasás eleget tesz, nem felelhet meg. Ezért ezt a kulminációs pontot ki kellett rekesztemi a kiegyenlítési eljárásból. Hogy azonban a felhasználható adatok számát valamennyire mégis meg-