Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - III. Németh Endre: Vízállások és vízmennyiségek összefüggése

45 azonban ugyanazon szelvényben állandónak tekinthető. így pl. Forchheimer szerint 1 21'1 X — —, ahol n csak a mederérdességtől iügg, Strickler szerint ——, ahol viszont о n /— V 'J függ a meder érdességétől, Hermanek szerint, viszont ha a vízmélység 1'5 со 6'00 méter között változik /. = 34. fi értéke ugyanazon szelvényre állandó, bár a különböző kutatók szerint értéke más és más. így Forchheimer szerint /л — 0'7, Strickler szerint u=z — 4- — — 0'66, 1 1 2 b Hermanek szerint /# — —|— — = 0'75 г értéke egyértelműen állandó és mint ismeretes 0"5. Az s vízszínszélesség azonban már változik a vízszíningadozásnak megfelelöleg. Ha azonban a vízfolyás elég széles a víz mélységéhez képest, úgy ez a változás lényeges befolyást nem gyakorol. Mindazáltal számításba vehető olyképen, hogy a képlet megállapításánál rendelkezésre álló mérési eredményeket a vízszín szélessége szerint is osztályozzuk, és amennyiben lényeges eltéréseket találunk, úgy külön csoportosítjuk azokat a mérési eredményeket, amelyeken belül s változása elhanyagolhatóan csekély és mindegyik csoportra külön végezzük el a kiegyenlítési eljárást. Különösen nagy jelentőséggel bír ez akkor, midőn a mederszelvényben esetleg mutatkozó padka jelenléte folytán a vízszín változásánál a szélesség ugrásszerűleg változik. A vízmérce 0 leolvasásához tartozó m

0 vízmélység állandó volta nyilvánvaló. Számértéke az átlagos vízmélységre felállított értelmezésünk szerint, — ha a mederszelvény megközelítőleg derékszögű négyszögnek tekinthető — az F m

0 — — So egyenletből számítható. Ha azonban a mederalak közelebb áll a parabolaalakhoz, akkor a parabola területének képletéből F = 2/.? m

0 • s

0 számítandó, azaz 3 F m

0=-' — < So Az eddig vizsgálat tárgyává tett tényezők tehát részben valóban állandóknak tekinthetők, vagy legalább is változásuk egyszerű módon figyelembe vehető. Másként áll azonban a helyzet az J relatív vízszíneséssel. A természetes vízfolyások vízszínesése csak rövid időtartamon belül tekinthető állandónak. Árhullám árhullám úton vonul le és egy-egy árhullám levonulásán belül a vízszínesés tág határok között változik. Az áradás fázisában a vízszínesés általában a normálisnál nagyobb, apadásnál pedig kisebb. Ennek a körülménynek tudható be, hogy ugyanazon mérceállásnak áradásnál lényegesen nagyobb víztömeg felelhet meg, mint apadásnál. Az J vízszínesésnek változása, tehát ugyanazon vízálláshoz a víztömegek értékének egész sorát eredményezi, melynek mindegyikéhez természetesen egyetlen függvénnyel simulni lehetetlen. Ezért a víztömeg és vízállás közötti összefüggést kifejező függvényt olyképen értelmezzük, hogy az a tetőző (kulmináló) vízállások alkalmával mérhető víztömegek mértékszámait legjobban meglcözelítő értékeket szolgáltassa.