Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - II. Böhm Woldemár: A hídépítés hidraulikai kérdései

Ezek az értékek egyrészt már nagyobbak az egységnél — ami magában véve is ellentmondás —, másrészt a legnagyobb értéket éppen derékszögű négyszögalakú pillérnél kapjuk, mintha ez esetben lennének legkedvezőbbek a lefolyási viszonyok. A kontrák ciós tényező meghatározásának ez a módja éppen szűk értelmezési tartománya miatt szintén nem lehetett kielégítő. Még /Soime-пак vannak a kontrakciós tényezőre vonatkozó képletei. Szerinte racionális pilléralakoknál ahol n nyílások száma, b a hídnyílások összege, t a közepes vízmélység és ß egy a mélységtől és középsebességtől függő tényező: Ha v.t < 2-5 < 5-0 < 7'5 < WO = 0-62 0-70 0-78 0-85 Szerkezetileg ezek a képletek a Bazin-féléknél helyesebbek, de csupán egy mérésből és meglehetősen önkényesen vannak levezetve. A karlsruhei kísérletek és Kehbock professzor képletei. A hidak duzzasztásának számítása — mint láttuk — a legújabb időkig teljesen ingatag alapokon nyugodott. Még a szerkezetileg helyesen felépített képletek (mint pl. a Krey-féle) sem adhatnak a kontrakciós tényezők ismerete nélkül megbízható eredményt. A laboratóriumi kutatásé az érdem, hogy a hidraulikának erre az ismeretlen területére fényt vetett. A karlsruhei laboratóriumban Jlehbock professzor 100-nál több különféle pilléralakkal közel kétezer kísérletet végzett, melyek alapján nemcsak a duzzasztás számítására vezetett le egyszerű és megbízható képleieket, hanem feltárta a pillérek körüli vízmozgás mikéntjét és főképen módot adott a különböző pilléralakok összehasonlítására is. Elsősorban is különbséget tesz áramló és rohanó víz között, a különböző mozgásállapotoknak megfelően különféle képleteket vezetve le. Ezek azonban, — mivel tisztán az örvénylésekben felemésztődő energia okozza a duzzasztást, — Rehbock szerint csupán empirikusak lehetnek. Felteszi, hogy a duzzasztás arányos: 1. A keresztszelvény beépítettségének mértékével, amit a beépítési viszonyszámmal f jellemez (Verbauung) : к — , ahol F az eredeti (beépítés előtti) nedvesített terület, f' -d a pillérek által ebből elvett területrész. Széles, lapos medreknél az a — — kifejezés is megfelelő lesz. 2. Függ a duzzasztás a beépítés előtti viszonyoknak megfelelő sebességmagasságV

2 tói : k = ~ , továbbá <2/7 3. a folyási viszonyszámtól (Fließverhältnis), mely a sebességmagasságnak és beépítés előtti vízmélységnek hányadosa : OJ — —. Ez a szám a folyó természetének jellemzője, kifejezi, hogy a mozgás mennyire közeledik a határállapothoz. 4. Végül függ a duzzasztás a pillér vízszintes metszetének alakjától, melyet a