Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
2. füzet - II. Böhm Woldemár: A hídépítés hidraulikai kérdései
A HÍDÉPÍTÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI. írta: BÖHM WOLDEMÁR. 1 Közúti és vasúti áthidalások tervezésénél irányadó, hogy a hídon lebonyolítandó forgalom, továbbá, ha a híd vízfolyást keresztez, az esetleges hajóközlekedés zavartalansága mindenkor biztosíttassák, a statikai számítás szempontjából folyó követelmény pedig, hogy a hídszerkezet alátámasztású mozdulatlanok maradjanak. Folyami áthidalásoknál úgy a forgalom biztonságára, mint az alátámasztások mozdulatlanságára — vagyis a műtárgy állékonyságára — döntő befolyást gyakorol a vízfolyás. A vízjárást és mederalakulást csak szűk határok között tudjuk befolyásolni, de például a hídpálya szinte tetszőleges magasságra való emelésének és adott nyílásnagyság esetén az áthidalás szerkezeti kialakításának kérdésében alig vagyunk korlátok közé szorítva. Indokolt tehát, hogy a vízfolyás fölött épített hidat elsősorban vízépítési műtárgynak tekintsük és tervezésénél szem előtt tartsuk a következő kérdéseket: 1. Melyik legyen a nyílásméretezés alapjául szolgáló vízállás, illetőleg hozam? 2. Mekkora lehet a hídnyílások minimuma? 3. Mekkora legyen a szerkezet alsó élének magassága a számítás alapjául elfogadott vízállás fölött hajózható és nem hajózható folyóknál? 4. Milyen legyen a híd iránya ? 5. Milyen legyen a hídnyílások elrendezése, illetőleg a pillérek és hídfők elhelyezése? 6. Milyen legyen a pillérek alakja? къ első három — forgalombiztonsági — kérdésre szabványokban lehet a feleletet megadni s itt csupán a teljesség kedvéért említem meg azokat. ad 1. Természetes, hogy a hídnyílásolcra vonatkozó vizsgálatok alapjai a legnagyobb árvizek. Nemcsak a nyílásméretezés alapját szabják meg, hanem szerepük a hídduzzasztás számításánál is fontos. A pillérek alámosására is az árvizek vannak legnagyobb hatással. Ezeknél legnagyobb t. i. a szelvény mélysége és a v = с I/ tJ alapján a sebesség, aminek négyzetével nő a vízfolyás munkaképessége : káros hatása. A jeges árvizeket azonban itt ki kell kapcsolnunk, mert ezek a számításainknak teljesen hozzáférhetetlenek. A zajló jégtáblákkal vagy álló jégpáncéllal borított folyóknál a súrlódási viszonyok tökéletesen megváltoznak, a víz gyakran nyomás alatt mozog, ezért a vízállás és hozam közötti összefüggés más, mint amit víztömeg-görbéink mutatnak. Azoknál a kisebb vízfolyásoknál, amelyekre vonatkozólag mérceadataink és emésztési görbéink nincsenek, a tervezéshez elegendő támpontot fognak adni a vízgyüjtő-terület alapján számított vízmennyiségek, melyek a különböző formulák szerint 100—200°/o-os eltérést is mutatnak ugyan egymáshoz képest, de ezzel szemben a méretezésben nagy biztonságot is jelentenek. 1 Előadta a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vízépítési szakosztályának 1929 VI. 4-i ülésén.
