Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - II. Böhm Woldemár: A hídépítés hidraulikai kérdései

10 ad 2. A hídnyílások nagyságára hajózható foly óinkra vonatkozólag a Nemzetközi Dunabizottság azt írja elő,

2 bogy legalább egy, minimálisan 100 m-es nyílás legyen. Olyan vízfolyásokon, amelyeken hajózás nincs, a nyílások nagyságának minimumát a szokásosan előforduló zajló jégtáblák nagysága szabja meg. A pillérek tengelyének távolsága — Bohringer professzor szerint — a jégtáblák átmérőjének legalább háromszorosa legyen. ad 3. A hídszerkezet alsó éle minden hídnál legalább 1 méterrel legyen az előfordult, legnagyobb árvízszín fölött,

3 természetesen a jeges árvizeket is ideértve, nehogy a vízen úszó tárgyak a szerkezetben kárt tegyenek. Hajózható folyókon pedig a szerkezet alsó éle és a legmagasabb jégmentes (hajózó) árvíznek a híd által felduzzasztott szintje között a fentebb említett 100 m-es nyílásnak legalább 60 m-nyi szélességében 6'40 m magas szabad hajózási űrszelvény hagyandó."

1 A híd irányára, a nyílások elrendezésére és a pillérek alakjára vonatkozó kérdésekre már sokkal nehezebb feleletet adni. Egy azonban kétségtelen : ezekből a szempontokból tekintve az a híd lesz a legkedvezőbb, amely legkevésbbé zavarja meg a vízlefolyás rendjét, vagyis a legkisebb duzzasztást okozza. Hogy a fölvetett kérdések három utolsójára feleletet adhassunk, tanulmányoznunk kell először: hogyan módosul a mederbe épített akadályok (pillérek, hídfők) hatására a vízmozgás, másodszor: milyen hatással van a mozgómedrü folyókban a pillérek alapjaira a víz. Az energiavonal és (/-görbe fogalma. A víz különböző mozgásállapotai.

4 Legyen adva egy derékszögű négyszög keresztmetszetű csatorna, melynek egységnyi szélességű sávján t m vízmélység mellett q m

3/sec víz folyik le v m/sec sebességgel. E víztömegnek a csatorna íenékvonalára vonatkoztatott helyzeti energiája, mint tudjuk (G = súly, y — vízfajsúly) : Gt, — yqt — qt q. kinetikai energiája pedig, ha M = — -vei jelöljük a tömeget (g = nehézséggyorsulás) : Mv

2 _ Gv

s _ yqv

2 _ 2 ~~ 2g - 2

g 2

g 2 (ahol az ú. n. sebességmagasság). Mivel pedig szabad vízfelszín mellett feszültségek nem lehetnek, a vízfolyás összes energiája: r. , Mv

2 ( V

s \ egy H=t-\- —— magasságú, nyugalomban levő vízréteg helyzeti energiájával egyenértékű. Ha tehát egy vízfolyás hosszelvényében a vízszín fölött —— magasságban felrakott У pontokat összekötjük, ez a vonal, — melyet Koch darmstadti professzor szerint energiavonalnak nevezzünk, — a mozgó víz bármely helyen rendelkezésre álló munkaképes2 Commision Internationale du Danube. Res. 5. 1922. 3 A m. kir. államépítészeti hivatalok szolgálatára vonatkozó általános utasítás. Kereskedelemügyi Miniszter, 44.327/1912. 4 Prof. dr. Koch és dr. Carstanjen munkája nyomán.