Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

12 földeket az állam ellenérték nélkül engedte át, továbbá részletekben 200 ezer forintnyi előleget bocsátott a vállalatnak rendelkezésére 4% kamattal való visszatérítés mellett. A társasági épületeket és a csatornát a közadók fizetése alól felmentették. A pénzügyileg teljesen legyengült részvénytársaság, a bácsbodorogmegyei kiterjedt kincstári uradalmakat vette ki haszonbérbe, amiknek használhatósága ós jövedelmezősége a csatorna megépítése következtében fokozatosan emelkedett. A bérelt területek felvirágozása csakhamar változhatott a társaság rossz anyagi helyzetén. Az előbb oly siralmas viszonyok között levő részvénytársaság tekintélyes jövedelemre tett szert. A befektetett építési tőke busásan megtérült és a részvényesek magas osztalékban részesüllek. A csatorna mentén bérbevett kincstári uradalmak kiváló használhatósága azután arra vezette a társaságot, hogy mindinkább jövedelmező gazdaságaival foglalkozzék és a csatornát a 25 év szabadalmi idő eltelte után az államnak ajánlja maid fel váltságdíj fejében. Ez a terv volt az oka annak, hogy a társulat fokozatosan elhanyagolta a hajózási csatorna fenntartását és főként csak az őt közelebbről érintő haszonbérelt területek kiaknázásával törődött. Ilyen körülmények között a csatorna haszna évről-évre csökkent. A meredek partok beomlottak, a folytonos iszapolások növelték a csatornának azt a hibáját, hogy nem lévén elegendő fenékmélysége, az alacsony vízállás, különösen nyáron, a hajóközlekedést csak segédhajókba való átrakodással tette lehetővé. A szabadalmi idő elteltével (25 év) a bérbe vett uradalmak az államkincstár kezelésébe kerültek vissza, a részvénytársaság pedig erkölcsi kötelességének tartotta, most már a csatorna alapos rendbehozatalát. A csatorna javítása és annak módozatai körül hosszas tárgyalások indultak meg. melyek 1842ben a csatorna államkezelésbe való vételére vezettek. Az állami igazgatás vezetésére a zombori királyi kincstári jószágigazgatóság alá rendelt csatornaigazgatóságot állítottak fel. Később a műszaki és pénzügyi vezetést külön szervekre bízták, a csatornaigazgatást pedig számos alkalommal megváltoztatták. A csatorna eredeti célja az volt, hogy a bácskai termények vízrejutását könnyítse meg és az akkori időben leginkább tenger felé tartó gabonaforgalom útját a Száván Sziszekig, illetőleg Károlyvárosig egyengesse. A csatorna jótékony hatása elvitathatatlan, mégis nagy hiánya volt, hogy a Duna alacsony vízállása mellett gyakran hajózhatatlanná vált. A kitűzött célnak a csatorna eredeti állapotában alig felelhetett meg. A vízhiányból eredő hajózási nehézségek 1842-ig vagyis az állami kezelésbe való átvételig állandóan súlyosbodtak. A hiányzó tápvíz bevezetése céljából a csatorna a Duna felsőbb részével kívánt összeköttetést. Az állam kezelésébe való vétel után megkezdték a renoválását, a tulajdonképpeni rekonstrukció azonban később indult me£ Tiirr István tábornok kezdeményezésére. Az olasz származású tábornok kitartó fáradozással, összeköttetéseivel megnyerte a közvéleményt és az intéző köröket, hogy a csatorna gyökeres kijavítása, illetőleg kiegészítése céljából egy részvénytársaságot alakítsanak. Miután a törvényhozás az 1870. évi XXXIV. t.-c.-el kiépítését állami hozzájárulással megszavazta, később pedig ezt az elhatározást az 1873. évi XVII. t. c.-el kiegészítette, a megalakult részvénytársaság 1871-ben az államiól használatban vette a csatornát. Wvthes és Longridge angol cégek vállalták el a kiépítés munkáját. A csatornamunkák az egész vonalon megindultak, a töltése-