Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - IV. Kisebb közlemények
116 Abban az esetben, ha az alsó vízszint fokozatosan lejebb sülyesztjük és pedig addig, amíg a zsilipnyíláson átfolyó vízsugár szabaddá nem lesz, az alsó vízszin számítása az 1. képlettel történik. Abban az esetben, ha az eddigi feltételtől eltérően az alsó fenék magassága nem kisebb, mint a küszöbé, hanem vele egyező, akkor az 1. képlet átmegy a következő alakba: h x -(- hhx — • amiből ahv 9 Elméletével kapcsolatban egy pár példát old meg, amiket itten röviden ismertetek : 1. Valamely mederbővülésnél adva van a hozzáfolyás Q mennyisége, valamint v sebessége, továbbá a felső mederszakasz vízszínének h magassága az alsó szakasz feneke fölött és végül az alsó szakasz b fenékszélessége, kiszámítandó a vízemelkedés magassága. Ekkor az 1. képlet minden nehézség nélkül megadja az alsó mederszakaszon a fenék fölött keletkező h x vízmélységet, amiből a h érték levonása után megkapjuk a vízemelkedés (h x — h) magasságát. 2. Megállapítandó valamely zsilipnyíláson átfolyó víz mennyisége a következő adatok ismerete mellett: Adva a zsilipen való átfolyás után a már felemelkedett víz h magassága az alsó fenék fölött, az alsó fenék II mélysége az energiasík alatt, a zsilipnyílás szélessége és magasságával a nyílás F területe, a nyílás alsó élének az energiasík alatt való h 0 mélysége, végül az alsó csatornaszakasz h fenékszélessége s kiszámítandó a zsilipen átfolyó víz mennyisége. Ekkor a 2. képlettel mindenekelőtt kiszámítjuk az n értékét, aminek ismerete után a 3. képlet megadja az átfolyó víznek közvetlenül a zsilipnyílás alatt mért h y mélységét. Ezt ismerve, a (h y -f- h — H) érték megadja a zsilip alatti vízemelkedés magasságát. Ha példában az adódik ki, hogy h y<Ch 0, vagyis a zsilipnyílás alsó éle közvetlenül a nyílás alatt a még fel nem ugrott vízszín alatt fekszik, az előbbi tanulmány 3. képletével, tehát a jelzések változott voltának figyelembevétele mellett a Q = ,<FV r2gh y képlettel közvetlenül megkapjuk az átfolyó víz mennyiségét. 3. Ha az előző példa esetében azt az alsó, tehát már felemelkedett h x vízmagasságot keressük a fenék fölött, aminél az emelkedő sugár még éppen fedett, vagy ami egyre megy, még éppen szabad, akkor eljárásunk a következő lesz : A megelőző tanulmány alapján a v — \/~2glio képlettel kiszámítjuk az átfolyás sebességét, amiből a Q — F-v képlet megadja az átfolyó víz mennyiségét. Ennek ismerete után az 1. képlet közvetlenül megadja a keresett hx értéket. 4. A 2. példabeli esetben keressük az alsó víznek azt a h x határmélységét, aminél még éppen keletkezhet vízugrás. Ekkor a kifolyó sugár lábának fedetlennek kell lennie. Mindenekelőtt tehát arról vau szó, hogy megállapítsuk a fedetlen sugárnak a fenék fölött való h vastagságát. A szigorú levezetés erre harmadfokú egyenletet ad. Ezt azonban elkerülhetjük, ha a következő eljárást alkalmazzuk: Pontosan tudjuk, hogy az alsó
