Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - IV. Habekoszt Alajos: A permetező öntözés

l) V jövedelmezőség még ilyen kedvezőtlen feltételek mellett is teljesen biztosítva van. A különböző mennyiségekben adagolt csapadékok, a különböző termények és azok elütő egységárai az egységes és áttekinthető összehasonlítást megnehezítik. Ezek az értékek tehát egységes nevezőre hozandók, amire két mód kínálkozik. Az egyik szerint összehasonlító alap lehet az egy kat. holdra adott egy miliméter csapadékra eső termés mennyiség bevételi értéke szembeállítva annak üzemi költségével. A másik szerint ezeket az értékeket egy köbméter mesterséges csapadékra vonatkoztatjuk. A kettő között az a kapcsolat áll fenn, hogy egy kat. holdnak egy milliméterrel való elbontásához 5.75 köbméter víz szükséges. A III. sz. kimutatás 6 és 7. rovataiban az értékek egy köbméter vízre vonatkoznak. Az öntözéssel kat. holdankint nyert terméstöbbletek (4. rovat) és a 6. rovatban felsorol! hozamok közti összefüggést az 1. sorszám alatt felvett tavaszi búzáról közölt alábbi számítási menet világítja meg: 25 mm. mesterséges csapadék 1 kat. holdon (á 5.75 köbméter) 143.75 köbméter víznek felel meg és a 4. rovat szerint 950 kg. terméstöbbletet eredményezett. 1 köbméter víz adta terméstöbblet tehát 0 6 kg., melynek ériéke az 5. rovatban felvett 20 aranykoronás termelői ár mellett 132 aranyfillér. A többi értékek is hasonló számítással adódtak ki. Ezek .szerint 1 köbméter öntöző víz 17.3— 132.0 aranyfillérrel (korona értékben) értékesült. Ezekből az értékekből vonandók le az üzem kiadásai, melyeknek összege az alábbiak szerint köbméterenkint 15 aranyfillér. A felmerülő iizcini költségek a következő tételekből adódnak: a) tőketörlesztési hányad, mely az alábbi számításoknál a berendezkedések vételárának 20 25%-ával az üzemi költségekben bent szerepel; b) az öntözésnél felhasznált üzemi erő előállításának költségei (jól kiválasztott berendezésnél az első két tétel közel egyenlő); c) az üzemnél szüségelt kezelőszemélyzet bére; d) a berendezkedések időszakos áthelyezésénél szükségelt igák és külön napszámok, (ezek a költségek kellő szervezésnél a minimumra szoríthatók); e) karbantartás, melynek költségei a többiekhez képest elenyésznek. Az üzemi összköltségek megállapításánál alapul egynéhány hazai öntözés adatai szolgáltak, melyekből 1 köbméter víz költségei felfelé kikerítve átlagban 15 aranyfillérnek adódott ki. Egy kai. holdra adagolt egy milliméter csapadék üzemi költsége tehát 86.25 aranyfillér. Ez az egységár meglepően összevág a német irodalom vonatkozó adataival, melyek szerint I köbméter öntöző víz békében 7—8, most pedig 9—10 Plenningbe (11 12 aranyfillér) kerül. A nálunk adódó nagyobb ár a tüzelőanyagok magasabb árának és más mellék körülménynek folyománya. A 6. és 7. rovatokban felsorolt értékek egybevetésével megállapítható, hogy a permetező-öntözés jövedelmezőségéhez kétség nem fér. Számszerűen kitűnik ez a kimutatás 8. rovatából is. ahol kifejezésre jut, hogy az üzemi költségek hány százalékát képviselik az öntözéssel elért terméstöbbletek mérsékelten számi tásba vett értékeinek. lia a magyar és német átlagok összevonásával újabb átlagokat képezünk, a permetező-öntözés üzemi eredményeinek áttekinthető végleges képéhez jutunk. Ezt а г összevonást az előzmények szerinl aggály nélkül megtehetjük, mert ezállal a magyar átlagok végeredményeit csökkenthetjük. A végleges átlag kép-