Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - IV. Habekoszt Alajos: A permetező öntözés

l) V hengerrel stb. A talajt beborító levélzetnél ilyen talajszellőztetés már alárendeltebb jelentőségű. A permetező-öntözéstől várható előnyök. A nyilvánosságra került vélemények szerint az öntözés, különösen pedig a permezető-öntözés az intenzív gazdálkodás koronája. A megnyilvánult aggályok szerint azonban mezőgazdaságunk még nem érte el a belterjességnek azt a fokát, ami ilyen berendezéseket indokolna és jövedelmezővé tehetne és pedig mindaddig nem. míg az öntözéssel felfokozott termésekhez szükséges trágyamennyiségek rendelkezésre nem állanak. De ha figyelembe vesszük azt a közismert tényt, amely szerint mindenkori terméseinkben a csapadékviszonyaink abban tükröződnek vissza, hogy a termésmennyiségekben 2—400%-os ingadozások túlgyakoriak, nem lehet kétséges, hogy mezőgazdaságunk a természeti okokból rákénvszerített extenzív állapotból csakis a talajnedvesség fokozásával térhet át az igazi értelemben vett belterjességre. Ezt pedig öntözés nélkül el nem érheti. A kevés kivétellei mindinkább állandósuló takarmányhiány, a zöldtakarmányozás korlátolt volta, a bizonytalan és drágább állattartáson kívül maga után vonja a mindjobban érezhető trágyahiányt. Mert Kühn Gyula lipcsei egyet, tanár szerint: „Sok takarmány sok jószágot, sok trágya sok gabonát jelent." A tétel meg is fordíthatóCsapadékviszonyaink között a mindnagyobb jelentőségű zöldtrágyázás általában csak hiú ábránd, különösen pedig az arra legalkalmasabb időben, a nyári hónapokban. A vetőmag csak bizonytalanul kel ki s az eredmény a legtöbbször a legmérsékeltebb várakozásokat sem elégíti ki. Hogy ilyen természeti viszonyok között miként tartsuk meg a mindinkább fogyóban lévő humuszt szántóinkon és még termésben lévő szikeseinken, miként telepítsük azt újra homokbuckáinkra, miként teremtsük meg az öntözés alapfeltételeit, ezekre sem a felvetett aggályokban és észrevételekben, sem pedig másutt kielégítő feleletet nem találunk. Igaz, hogy a termelés mostani lehetőségei mellett az öntözés a gazdálkodás koronájává ugrásszerűen nem válhat, de igaz az is, hogy öntözés nélkül intenzív gazdálkodás alapjai meg nem vethetők, mert a szükséges intenzív trágyafokozáshoz a természetes feltételek és lehetőségek hiányoznak. A fennt közölt gödöllői terméseredmények szerint négy gazdasági év öntözetlen terméshozamai 34 és 190 q. között váltakoztak. Az ingadozás 560%. Az öntözött termésekben, a termésfokozáson kívül ez az ingadozás (90—197 q.) 218%, a szélső értékek nélkül pedig öntözetlenül (48—150 q.) 307%, az öntözöttnél (90—165 q.) 183%. Az öntözés általánosabb elterjedésével ez az ingadozás bizonyára még szűkebb határok közé lesz szorítható. A mezőgazdasági üzem mai ingadozásainak csökkentésével az üzemi kalkuláció biztosabb alapokra fektethető, ami már magában véve is fel nem becsülhető előny. Mivel pedig a permetező-öntözés a tapasztalatok szerint még külön jövedelmet is hajt, kétszeresen előnyös. Számításon kívül esnek időnkívülieknek látszó más felhasználások is, mint pl. olyan, hogy egy magyar gazdaság a szárazság miatt veszélyeztetett őszi szántást csak előzetes öntözés után végezhette el, még pedig igen jó eredménnyel és csak az voll a panasz, hogy több és nagyobb teljesítményű ilyen berendezkedés nem állott rendelkezésre. Bár csak távoli vonatkozásban tartozik a tárgyhoz, mégis ajánlatosnak látszik hogy az öntözésnél akár szellemi, akár lesti munkával foglalkoztatott