Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - IV. Habekoszt Alajos: A permetező öntözés

«1 A táblák talaja, megmunkálása, trágyázása és a vetőmag mindhárom esetben azonosak voltak, a számadatok pedig egy gazdasági évről szólván, közvetlenül összehasonlíthatók. Ebből a példából is világosan kitűnik, hogy a kellően alkalmazott permezelő-öntözés mennyire takarékoskodik a különben kárba veszendő trágya anyagokkal. Sokat vitatott kérdés a nappali vagy éjjeli üzem kedvezőbb volta. Tagadhatatlan, hogy a forró nyár hőségei, a levegő csekélyebb páratartalma, a leginkább nappal jelentkező szelek a párolgási veszteségeket fokozzák. Ezek a veszteségek azonban mindenesetre lényegesen kisebbek azoknál, melyek a felmelegedett talaj párologtatásából erednek. Eltekintve attól, hogy az öntözés folyamán fellépő párolgási veszteségek számszerű megállapítása úgyszólván leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik, kérdéses marad, hogy a párolgás csökkenéséből előálló előnyök és megtakarítások felérnek-e azokkal a nehézségekkel, melyeket az éjjeli üzem magával hoz. Végeredményben azonban ez a felvetett kérdés alárendeltebb jelentőségű, mert ha az öntözés jövedelmezőségét ez észrevehetően befolyásolhatná, a permetező-öntözés minden létjogosultságát elveszítené. Sokkal inkább megfontolandó azonban az éjjel és nappal idején át tartó folytonos üzem bevezetése, mert ezáltal a berendezések teljesítőképessége lényegesen fokozható. Ha emellett a párolgási veszteségek átlagai is csökkenthetők, az külön nyereség. Az ilyen öntözéseknél nálunk is szép eredményeket értek el. Még nagyobb vitákra adott okot az a kérdés, hogy verőfényes időben gyakorolt öntözés nem rontja-e a termények minőségét. A legkényesebb virágokkal, dinnyénél, uborkánál, paradicsomnál, paprikánál stb. szerzett tapasztalatok szerint ilyen káros következmények sem nálunk, sem Németországban észlelhetők nem voltak. Az öntözés okozta káros lehűlésektől a permetező-öntözésnél tartani nem kell, mert az öntöző víz lehullása előtt a levegőben kellően felmelegszik. Másrészt a vízmennyiségek aránylag oly csekélyek, hogy az erősebb talajlehűlésnél felszabaduló kalóriákat felvenni sem volnának képesek. Zander német mérnök mintegy 12 év óta ilyen irányban is kísérletezik. Az eredmények mindenkor nemlegesek voltak, sőt arra a meggyőződésre juttatták, hogy napsütéses időben az öntözés egyenesen kívánatos, mert ilyenkor a talajban lévő mikroorganizmusok életműködése a legélénkebb, a levélzet klorofiltevékenysége a legnagyobb- Ha tehát ezeket a napfénytől fokozott életműködéseket talajnedvesítéssel támogatjuk és egyben a táplálékszállítás lehetőségeit előmozdítjuk, a növényzet fejlődésének legkedvezőbb feltételeit adjuk meg. Az öntözéshez fűződő egyik lényeges feltétel az, hogy a talajt se ne tömörítse, se ne kérgesílse, mert különben az edafonok elől a levegőt elzárja és a párolgást is előmozdítja. A legszigorúbb értelmezésben ilyen öntözés nincsen. Hiszen a ködszerűen leszálló és legtöbbször meg sem mérhető csapadékok is már a legtöbb esetben a felszínen hártyaszerű kérget idéznek elő. Esőnél ennek a kéregnek képződése fokozódik, ami felhőszakadásnál talajtömörítésbe is átmegy. Az öntözéssel járó ilyen hártyaszerű kérgesedések megszüntetése állandó ügyeimet követel, mert az öntözés jövedelmezőségét is befolyásolhatja. Nem a kapálás, vagy a töltögetés a megszüntetés egyedüli módja. Végezhető a helyi viszonyoknak megfelelően házilag előállított' egyszerű eszközökkel is, mint pld. gereblyeszerű eszközzel, könnyű boronával. vagy szegekkel kirakott könnyű 6