Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - IV. Habekoszt Alajos: A permetező öntözés

l) V hiányzó csapadékok pótlására alkalmazott öntözés a termésfokozásnál, közvetve tehát a trágyamennyiségek kihasználásánál is mennyire közreműködött. Az öntözésben részesült területekhez képest az öntözetleneken ki nem használt trágyaanyagok maradnak vissza. Viszonylagos mennyiségükre a terméseredmények tájékoztatást nyújtanak. Mivel a földben visszamaradó trágyaanyagok általánosságban csak mérsékelten, a nitrogének pedig alig raktározódnak, a mindenkori termésben fel nem használt trágyamennyiségek a termelésre elvesznek, holott a fenti kimutatás adatai szerint öntözés mellett nagyobb eredmények elérésére volnának alkalmasak. A kényszerűségből „esőtleső" mai gazdálkodás tehát nagy trágyaanyagpazarlással jár. Hasonló sorsú a talajmegmunkálás is. Ezek a kárba menő értékek eredményezik azt, hogy a mezőgazdaságunk ma drágán termel. A trágyahiányra alapított aggályok figyel men kívül hagyják, hogy a permetező öntözésnél a trágyaanyagok le nem mosatnak, el nem szivárognak, ami a régi öntözések kikerülhetetlen velejárója volt. Ha ezeket a most veszendőbe menő trágyamennyiségeket az állandó ter inelésnek megmentjük, a termelést már olcsóbbá tettük anélkül, hogy a terme lés mai rendjén lényegesebben változtatnánk. Ha azonban a megmenthető trágyamennyiségeket, vagy azok aránylagos részét takarmány és zöldtrágyatermelés útján a trágyafokozás szolgálatába állítjuk, már arra az útra tértünk, amelylyel a legtágabb értelmezésben vett intenzív gazdálkodást elérhetjük és előteremthetjük azokat a fokozott trágyamennyiségeket, melyeket az öntözéssel megnövelt termelés megkövetel. Erre pedig ma még más lehetőségek hiányoznak. Milyen legyen a esapadékadagolás? Egyrészről a nagyobb adagolással járó költségek, másrészt azok legjövedelmezőbb értékesítése az egymással szemben álló tényezők. A növényzet viruló fejlődése megköveteli, hogy sem a felső- sem pedig az altalaj nedvességhiányban ne szenvedjen. Hogy a két réteg között száraz köznek nem szabad maradnia, az bővebb bizonyításra nem szorul. Ez a követelmény megszabja, hogy az egyes öntözéseknél arra törekedjünk, hogy a talaj felső és alsó rétegeinek nedvességei összeérjenek. Ezért tehát nem közömbös, hogy az egymást követő csapadékmennyiségek mily mennyiségekben adagoltatnak. Kétséget kizáróak ebben a tekintetben könnyű homoktalajon fekvő egyik gazdaságunknak egy évre vonatkozó burgonya termései, amik a II. sz- táblázatban vannak összefoglalva. II. TÁBLÁZAT. Tábla szám Adagolt műeső Termésmennyiségek Öntözött 1 köbméter műeső Tábla szám egyenként összesen öntözetlen öntözött többlet többlet hozama miliméter métermázsa lcat. holdra kilogramm I. 5X20 100 103 138 35 6-1 II. 40 + 3X20 100 103 170 67 11-6 III. 60 + 3 X 20 120 103 220 117 17