Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - IV. Habekoszt Alajos: A permetező öntözés

a permetezö-öntöztfs. Irl a: HABEKOST ALAJOS. A Burgonyatermelők Országos Szövetségének kiadásában 1922. .évben azonos címmel megjelent értekezésem azt az ígéretet tartalmazza, bogy a permetező öntözés magyarországi fejleményeiről beszámolok- Ez az ígéret kerül most beváltásra. A berendezések körül tapasztalt kisebbmérvű fejlődésekre az alábbiak mutatnak rá. A gazdasági és jövedelmezőségi adatokra vonatkozó ígéret azonban a legjobb igyekezet mellett sem váltható be oly mértékben, mint azt a tárgy megérdemelné. Nem a szerzett kedvező tapasztalatok hiánya miatt, hanem azért, mert nem egészen indokolatlan félelem elriasztja a számszerint mintegy 100 magyar öntöző-gazdaságot attól, hogy a terméseredményeket, az üzemre és a jövedelmezőségre vonatkozó adataikat a nyilvánossággal közölje. Pedig ezek az adatok nagyon alkalmasak volnának arra, hogy a permetező öntözéssel szemben felmerülő aggályokat és kételyeket lerontsák. Ha találkozik közöttük kedvezőt len adat is, az az okok felderítésével és ismertté tételével szintén tanulságos. Az ilyen viszonyok között várakozáson felüli számmal rendelkezésre álló magyar adatokon kívül igénybe vettem a hozzáférhető németországi adatokat is. A két adat kitűnően megegyezik, s egymásl nemcsak kiegészítik, de ellenőrzik is. Trianon elvette tőlünk minden természeti kincsünket, de nem vehette el a vizeket, amelyek a későbbiekben közölt eredmények szerint felhasználtan sokkal nagyobb értéket képviselnek, mint azt gondolnók. Xe rajiunk múljon, hogy ez a kincs továbbra is felhasználatlanul hagyja el szűkre szabott határainkat! A mezőgazdaság, mint minden más üzem, csak akkor lehet valóban jövedelmező, ha a jó értékesítésen kívül minden termelési tényezői optimumba hoz. A termelés legfontosabb tényezői közül a talajmegmunkálást, a trágyázást, növénykiválasztást, a gazda szabályozhatja. A klímától függő fény- és melegmennyiség. a természetes csapadékok mennyisége és eloszlása azonban beavatkozási körén kívül esik. Mezőgazdaságunknak a tapasztalatból kialakult általános optimumhoz alkalmazkodni kényszerülvén, el kellett maradni a kedvezőbb csapadékú nyugati földmiveléstől. Azokat terméseredményeikben, tehái általánosságban el nem érheti, habár nem egy gazdaságot találunk, mely a mostoha csapadékviszonyainkat megfelelően megváltoztatott megmunkálással ellensúlyozni igyekszik. Ez a törekvés azután kivételesebb bő csapadékok idején azzal jár. hogy a termésmennyiségek a nyugatiakat túlszárnyalják. Ilyen kivételes eredményű esztendők azonban annak bizonyítékai, hogy hazánk időszaki termései a csapadékviszonyok hü tükrei és nem függenek össze sem a talajmegmunkálással, sem a trágyázással, mert hiszen ez utóbbiad nem