Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)
1. füzet - III. Trummer Árpád: Az Alföld öntözése
60 Természetes, hogy ezen kiegészítés sem működhetnék matematikai pontossággal s még ez esetben is célszerűnek tartjuk bizonyos kisebb gőztartalék bevonását. Utóbbi is könnyen megoldható, ha a miskolci, diósgyőri, valamint a nyíregyházai gőzcentrálékat vesszük kombinációba, ami annál plausibilisebb, mert a miskolci-tokaji távvezeték már ki van építve. Ily módon a gőztartalék kérdése külön befektetés nélkül is megoldható volna. Messzire vezetne kitűzött célunktól, ha e kérdés részletes tárgyalására térnénk ki, csak annyira érintettük, amennyire szükséges volt annak megállapítására, hogy a vizierőtelep jövedelmével is fokozható az öntözőcsatorna rentabilitása. Az öntözőcsatorna 16—18 m fenékszélességgel és 2,50—3,0 m vízmélységgel létesülne s így a tervezett Vto-ed % 0-os esés mellett a hajózás céljaira is teljesen megfelelne. Ez esetben a tiszai kiágazásnál és a Hármas-Körösbe való betorkolásnál hajózó zsilipek épülnének, további nagyobb ínűépítmények a hajózás szempontjából nem volnának szükségesek, mert a terepviszonyok megengedik az egyszínű csatorna létesítését. Mindössze a közúti hidak pályaszintjét kellene a hajózásnak megfelelő magasságra emelni. Megjegyezzzük, hogy a hajózó csatorna jövedelmét egyelőre nem vehetjük számításba s így annak kiépítése sem igen volna e szempontból szükséges. Viszont nemzeti és közgazdasági szempontból helyesnek kell tartanunk azon törekvést, hogy a felső Tisza vidéke a nagy magyar Alfölddel viziúttal köttessék egybe. A csatorna felső részének építő költségére nézve megjegyezzük, hogy az 0.22 centimes zürichi jegyzés mellett 1 0 hozzávetőlegesen a következő: A két hajózó zsilip megépítése és a hajózással kapcsolatos berendezések ezt az összeget mintegy 500 millió koronával emelnék. Hozzátesszük, hogy ezen összeállítást csak tájékozásul mutatjuk be, mert a számértékek a mai ingadozó pénzérték mellett csak viszonyszámoknak tekinthetők. melyek a várható jövedelem és kiadások közötti arányt vannak hivatva megvilágítani. A 3 milliárd tőke évi kamata 180 millió K-t tesz ki. A várható bevételek: 1. A vizierőtelephől évi 5.2 millió Kwőra a telep helyén á 10 korona 52 millió K 2. 1600,000 kat. hold vízbére á 1000 K 160 3. A kisajátított területeken gyakorolható gazdaságokból 8 „ „ Összesen 220 millió K Földmunka 100 km à 12 millió korona. . Duzzasztómű és erőtele]) Műtárgyak őrházak, épületek Belvízrendezés Kisajátítás 500 lia. à 100.000 К 1200 millió К 800 600 250 100 összesen . . 3000 millió К 1 0 1000 p. Kor. megfelel tehát 1.76 pengének. Szerkesztő.
