Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - III. Trummer Árpád: Az Alföld öntözése

53 zésre oly érzékenyen reagálnak, mert tulajdonképpen lösztalajok, melyek struktúráját a káros sók tömege megrontotta, terméserejüket alvóvá tette. A szikesekben levő káros sók kilúgozása után visszanyerik ismert termőerejüket. A szikesek alapanyagának megállapítása azért fontos, mert nagy különbség van a várható terméseredményeket illetőleg abban, hogy a talaj ab ovo termőtalaj, vagy csak kellő megjavítás után válik azzá. Az elmondottak íigyelembevételével a szikes talajok legnagyobb része nem lehet más, mint iszapos, üledékes lösz talaj, melynek pórusait a különböző carbonatok, sulfátok és vassók eltömték s az egymásfölötti finom talajszemcséket összecementezvén, a talajt kőkeménnyé és vízáthatlanná tették. Kellő nedvesség mellett a kőkemény talaj deformálódik s oly tulajdonságokat mutat, mintha könnyű iszapos, áradványos talaj volna. A szikesek másik csoportja pedig kötött agyagtalaj, mely szintén jó termőerejű s így a káros tulajdonságok csökkenése után jó terméseredményekkel biztat. Példa erre a békéscsabai öntözőtelep, mely kötött agyagtalajon létesült. Hogy a nedvesség a szikes talajokra jó hatással van, az nemcsak a szakértők. de a gazdaközönség előtt is nyilvánvaló. Ezzel kapcsolatban azt is leszögezhetjük, hogy lia a káros sótartalom nem nagy, a szikes talajok hozama sohasem kétséges, föltéve, hogy elegendő vizet vehetnek föl, miáltal a sók híg oldathoz jutnak s a talaj mélyebb rétegeibe húzódnak le. Végeredményben tehát plausibilisnek kell venni azon álláspontot, hogy a szikes talajok káros sótartalma okozza с talajoknak növénytermelés szempontjá hói való feltételességét. Ezzel szemben el kell vetnünk azon állítást, hogy a szikes talajok azért terméketlenek, mert fizikai tulajdonságaik rosszak s felemlítjük, hogy durvaszemű kavicsos homoktalaj fizikai tulajdonságai nem rosszak, ezt levegő, víz és meleg is könnyen járja, növénytermelés szempontjából mégis értéktelen. Kétségtelen viszont, hogy a szikes talajok kelllő nedvesség mellett, — a hátrányos fizikai tulajdonságok ellenére is termőképesek, vagyis ismét arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a kedvezőtlen tulajdonságok a száraz talajban foglalt töménysók következtében állanak elő. A szikes talajokat a káros sók mennyisége és minősége szerint négy osztályba sorozzák:

5 Az első osztályba tartoznak azon szikesek, melyek káros sótartalma legföllebb 0.1%-ra rúg, azonban szódát nem tartalmaznak. E talajok még öntözés nélkül is jó szénát adnak s megtermik a lucernát is. A második osztályba tartoznak azok, melyek sótartalma megüti a 0.25%-ot. s ezekben már 0.1% szóda is található. Terméshozamuk öntözés nélkül bizonytalan, öntözéssel azonban megjavulnak. A harmadik osztályú szikesek káros sótartalma eléri a 0.5%-ot (0.25%-on aluli szódatartalommal). Ezek már alacsony növésű, nem kaszálható fűféléket adnak, melyek szárazabb időjárás mellett könnyen kiégnek. A negyedik osztálybeliek káros sótartalma meghaladja a 0.5%-ot. Ezek többnyire nehezen gyepesedő vadszikek. A szikesek tulajdonságaival a hazai irodalomban Kvassay .Jenő. dr. Sigmond 5 V. ö. Floderer Sándor közieményél :i Vízügyi Közlemények 1915. évi 5. füzetében.