Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - III. Trummer Árpád: Az Alföld öntözése

rúgó öntözéséről, melyeket közvetlenül a világháború előtt rendeztek be. Az amerikai öntözések is az égető szárazság ellensúlyozására szolgálnak s azokkal kapcsolatban telepítések váltak lehetővé. Az így keletkezett 20—40 holdas homesteadek-ben öntözéssel a legkülönbözőbb terményekkel értek el kiváló eredményeket. Az erdő és víz problémája a katasztrofális kimenetelű világháború után Csonka-Magyarországnak is egyik legéletbevágóbb kérdése. Alföldünkön nagy területek vannak, melyekre nézve az öntözés szükséges s amelyeken az eddigi tapasztalatok szerint az öntözés az eddigi terméseredményeket jelentős mértékben javítja s a termelési biztonságot fokozza. A szikes területek megjavításának pedig az öntözés úgyszólván az egyetlen lehetősége. A félmillió kat. holdra becsült szikes területekből ha sikerülne 200,000 holdat megjavítani, az minimális becsléssel holdanként 1 q búzával egyenértékű többlet jövedelmet véve föl, 2000 vagon búzának felel meg. E mennyiségnek értéke pedig mai 10.000 K-val számítva 2 milliárd korona. Pedig nincs kizárva, hogy nem 1 q búza egyenértékével, hanem még többel javítanánk termésünket, ha megfelelő vízgazdálkodással a legváltozatosabb és legjövedelmezőbb mezősági üzemeket rendeznők be a magyar Alföld rónáin. Önként merül fel a kérdés, hogy ha az öntözés oly kiváló eredményekkel biztat, miért nem történt meg a magyar Alföldön az okszerű vízgazdálkodás bevezetése az arra alkalmas területeken? Mert történtek ugyan lépések úgy az öntözések, mint egyéb vízgazdaságok, mint pl. halastó, rizstermelés berendezése terén, ezeket azonban inkább kísérleteknek kell tekintenünk, semmint a kérdés végleges megoldásának. Közgazdasági életünk nehézkességével és gazdaközönségünk maradiságával, továbbá nagy Magyarországnak a háború előtt rendelkezésére állott fölös mennyiségű termőföldjével magyarázható az, hogy mindezideig nem történt határozott fejlődés az alföldi — különösen a szikes területek — jobb kihasználása tekintetében. További oknak kell tartanunk azon mostoha pénzügyi helyzetet, amelyben a háború előtti időkben a magyar gazdaközönség volt, amely helyzet nem egykönnyen engedett meg nagyobb tőkebefektetéseket igénylő berendezéseket még olyan esetben sem, mint az öntözések, vagy halastógazdaságok, melyek jövedelmezősége pedig nyilvánvaló. Valószínűleg az is hátrányosan befolyásolta az öntözések létrejöttét, hogy a vízgazdálkodás csakis megfelelő hozzáértés és felügyelet mellett járhat eredménnyel. Ezt figyelmen kívül hagyva, gazdáink legtöbbje nem a kísérleti telepeken elért kiváló eredményeket nézte, hanem megelégedett azzal, hogy egypár, kellő vezetés hiányában kevésbbé eredményes öntözés példáját látta s ez alapon az öntözések ügyét kedvezőtlen megítélésben részesítette. Hozzájárult ezenfelül az Alföldön a vízbeszerzés nehézsége, mely miatt csakis nagyobb területű öntözések berendezése volt eredménnyel kecsegtető. Ilv öntözések berendezése már nagyobb tőkebefektetést igényelt, mely egyes birtokosok részéről nehezebben volt előteremthető, viszont ezzel szemben gazdaközönségünk idegenkedett a szövetkezeti eszmétől s az így létesíthető öntözőtársulatoktól, melyek lehetővé tették volna a nagyszabású és jövedelmező vízgazdaságok berendezését.