Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)
1. füzet - I. Tellyesniczky János: A trianoni határ által megcsonkított vízitársulatok műszaki helyzete
9 ti felmerülő szükséghez képest a magyar érdekeltség saját érdekében fokozatosan meg is valósíthat. 4. Beregmegyei ármentesítő-társulat: A társulatnak 147,803 h 1391 öl összterületéből 65,637 h 585 öl, azaz 44.4% a magyar, és 83,166 h 806 öl, azaz 55.6% a csehszlovák államhoz tartozik. A társulat Tiszamenti töltésének felső 16.3 km és alsó 9.8 kin hosszú szakasza, valamint a Latorcamenti töltés egész 18.8 km hosszában csehszlovák területre jutott. A társulatnak magyar részén a tiszai töltések hossza 63.00 km. A társulatnak ez időszerinti magyar területe, a Tisza folyását tekintve, a csehszlovák részekhez képest közepes fekvésű, miért a helyzet árvédelmi szempontból bizonytalan s ezen helyzetet súlyosbítják még ezen társulatnál is a háborús évek alatt nagy mértékben előrehaladott tiszai partomlások, melyeknek biztosításáról a jelzett években szó sem lehetett. Az omló partok biztosítását a magyar társulatrész és az állam az utóbbi években legnagyobb részben már eszközölte ugyan, sőt a szalókai országhatárnál a töltés egy szakaszát a csehszlovák társulati résszel karöltve bellebbezték is, a kedvezőtlen partviszonyok azonban állandó gondos fenntartást és a szükséghez képest újabb biztosító munkálatok végrehajtását igényelik. A társulat magyar részének közbenső helyzete folytán a felsőbb csehszlovák társulati terület belvizei a magyar területen át jutnak lefolyásra, hogy azután a magyar terület belvizeivel együtt az alsóbb fekvésű csehszlovák társulati területen nyerjenek továbbvezetést, részint az eszenyi zsilipen át, — lia a Tisza vízállása megengedi a Tiszába — részint magasabb Tisza víznél a Latorcába. Л felsőbb csehszlovák terület és a közbenső magyar terület egy részének belvizei alacsonyabb Tisza vízállásánál a szálkái zsilipen át is levezethetők, ez azonban igen bizonytalan lévén, a magyar társulatrész, hogy a tisztán magyar területen fekvő csatornák belvizeinek levezetését biztosítsa, tervbe vette Tiszasza lkánál egy szivattyútelep létesítését, úgy, hogy ez által az országhatár által okozott kedvezőtlen belvízviszonyokon bizonyos mértékig segítve lesz. A Beregmegyei társulat kettémetszett részeinek árvédelmét s belvízlevezelését egymástól függetleníteni nem lehet. Az egyöntetű vezetésre vonatkozólag a magyar-csehszlovák államok közölt kötött egyezményben megállapodás történt, liasonlólag a Bodrogközi társulatnál említettekhez. 5. Tisza-Szamosközi ármentesítő- és belvízszabályozó-társulat: Л társulat 1914. évben alakult meg, beolvasztva magába a régi Szamos-jobbparti árvédelmi érdekeltséget. Feladata lett volna: a Tisza és Szamos között fekvő árterületet a nevezett folyók árvizei ellen megvédeni, az ártérre gravitáló külvizeket megfelelően elosztani és az árterületek saját belvizeinek rendezéséről gondoskodni. A fenti célokból tervbe vették: a Tisza és Szamos folyók mentén a védtöltések kiépítését, az összes külvizeknek a kiépítendő ú. n. tiszai Túr-csatorna útján az ártér keleti részén való felfogását és a Tiszába vezetését, és végre az árterületen belvízcsa(ornák építését. III. Magyar-csehszlovák-román határ:
