Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - I. Tellyesniczky János: A trianoni határ által megcsonkított vízitársulatok műszaki helyzete

10 Ezen munkálatok közül a háborús évek alatt csakis a tiszai Túr-csatornának legalsó 4.5 km hossszú torkolati szakasza építtetett ki, s az ezen csatornához szükséges területek kisajátíttattak. Az országhatár a társulatnak 207,663 kat. hold 1588 öl területét három részre osztotta úgy, hogy abból ma: 113217 kat. hold és 1447 öl, azaz 54.52% magyar, 21,144 h 954 öl, azaz 10.18% csehszlovák, 73,301 h 787 öl, azaz 35.30% román területen van. A régi társulat által tervbevett munkálatok által legjobban érdekelt a magyar rész, mely úgy a Tisza, mint a Szamos folyását tekintve, alsóbb fekvésű, kevésbbé érdekelt a csehszlovák rész, legkevésbbé érdekelt a román rész, mely utóbbi a Szamos mentén már megevő töltések által az árvizek ellen kellő védelemmel bír. A vázolt körülményekből már némileg következtetni lehet a magyar résznek — minden tekintetben — súlyos helyzetére. Ma ugyanis a helyzet az, hogy az alacsonyterületű magyar rész az árvizek elllen sehogy sincsen megvédve; van ugyan Tiszabecs és Kisar alsó határa között 38 km hosszban régi töltés, de ez is meg van egy helyen szakítva; Kisar alatt pedig a Szamos torkolatig semmiféle töltés sincs. A Szamos mentén a Szatmár feletti kisbocs-berencei határtól Olcsvaapáti-ig a töltés ki van építve. A magyar teriilet kelet és részben észak felől védetlen lévén, a Tisza, Túr és Batár vizei azl évente többször is elárasztják, amihez járul még az, hogy a kiépítendő tiszai Túr-csatorna, mely a magyar részre oly nagy fontosságú lenne, csehszlovák területre esik, amely érdekeltség csak 10%-kai érdekelt a társulatban. Ez a körülmény és a román területek csekélyebb érdeke a munkálatoknál kétségessé teszi, hogy ezek az eredeti tervek szerint végrehajthatók lesznek-e, sőt ha még azokra vonatkozólag meg is lehetne a másik két állammal egyezni, a