Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - II. Szilágyi Gyula: Elsülyedt vízijárművek kiemelése

13 erősített vezetőgerendák közötti hornyolt pallószádfal leverése még lehetséges. A kivitel körülményességéből folyólag általában csak nagy járművek, főleg gőzösök kiemelésénél alkalmazzák abban az esetben, ha az elsűlyedt jármű mélyen bent ül az iszapban. E módszer alkalmazhatóságának esetében legtöbbször az aknás és bárkás lezárás is szóbajöhet, de ez nem mindig vezet célhoz, mert egyrészt főleg gőzösöknél a belső iszapnak a kis fedélzetnyílások aknáin keresztül való eltávolítása igen nehézkes, másrészt az iszapba mélyen merült hajótest az aknás lezárás mellett történt belső kitakarítás után a nagy tapadó erő miatt esetleg még nem emelkedik fel. Ez a hajóemelőmód elvileg abban áll, hogy az elsűlyedt járművet kettős szádfallal veszik körül, a két szádfal közötti közt pedig tökéletes vízzárás elérése 1. kép. Emelöbokor emelés közben céljából döngölt agyaggal töltik ki. Az így képődött elzárt térből a vizet kiszivattyúzzák, a hajótest levegőre kerül, a hajótérben lerakodott iszapot kihányják, a hajó sérüléseit tömítik, azután az iszapba merült hajótestet köröskörül kiássák. A munkák alatt az alulról feltörő vizet folytonos szivattyúzással el kell távolítani. Azután a vizet az elzárt térben felgyülemleni hagyják, amely az úszóképes állapotba hozott hajtótestet felemeli. Ezt a módszert a hajóemelő alakulat egy esetben egy gőzös kiemelésénél alkalmazta, amely esetben érdekes volt a hajó felemelkedésének pillanata, amikor a hajótest által az iszapban elfoglalt helyet a folyós iszap betöltötte, ezáltal az iszapmeder bizonyos területen mozgásba jött, a szádfal több helyen bedűlt, a bezúduló külső víz az úszóképes hajóra már nem volt veszélyes, mindössze a szádfalanyag egy része tört össze és veszett kárba. 2. A partra kihúzást, mint hajóemelő módot ritka esetben, általában csak kisebb járműveknél és a medernek különösen kedvező alakulatánál lehet alkal-