Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

1. füzet - V. dr. Sabathiel Richárd: Szádfalakból alkotott támfalak számítása

39 A 18. képen vázolt keresztmetszetben: b = 24cm; а —2-5 cm: h —12'5 cm. A nyomott és húzott vasbetétek 2 ф 12 mm -\-l ф8 mm gömbvasakból állanak ; f=F=2-76cm

2 keresztmetszeti területtel. Ha F g. r/Q \ = Y = 15 — =: 15 -jrr- — 1-725 cm о 24 a nyomott réteg vastagsága y = \>2ÖV

+Ж1+0?"— (X' + X) = 4• 53 cm. Az igénybevételek M: b r'

b

=

v* 1 V (

y~

a

? 4- л (

h~

y)

% = 3

3'

8 k9l

cm У У g„ = 15. <s

b == 894 kg\cm\ У 3. Példa. Megállapítandó az a maximális földmagasság, melyet a 19. képen feltüntetett I. sz. Larssen-vasszádfal az előző példában felvett földnemben szabadon megtámaszt. A szádfal keresztmetszeti modulusa folyóméterenként 522 cm

s. (A kapcsolásoknál fellépő nagy súrlódás miatt a modulust a középső symetria-tengelyre úgy számíthatjuk, mintha a szelvény folytatólagos volna.) A legnagyobb nyomaték, amelyet a fal 1200 kg/cm

2 igénybevétele mellett elbir : M = 522,1200 = 626400 kg cm = 6264 hjm h mélységben a földnyomás ji = 0-19,1800 h = 342 h. Teljes kihasználás mellett № M = 342 t, = 6264 ebből h = 3-8m. A szádfal hossza pedig 7'6 m. Szádfalas partfalak kihorgonyzással. Mélyebb munkagödrök körülzárására vagy magasabb partfalak kiképzésére igen alkalmasnak bizonyultak a kihorgonyzott vagy kitámasztott szádfalak. Vasból vagy vasbetonból való szádfalak ma már számos helyen és tekintélyes magasságig nyertek alkalmazást. Az e téren szerzett tapasztalatok továbbá a földnyomás meghatározásánál kifejtett elvek alapján a kihorgonyzott szádfalak tervezésénél és méretezésénél abból kell kiindulnunk, houy a fal hátlapjára működő földnyomás ellenében mint reakciók a horgonyerő és a bevert részen a passiv földnyomás működnek. A 20. képen feltüntetett szádfalra mint terhelés az F földnyomás hat ; a támasztó reakciók pedig H liorgonyerő és F föld ellenállás, melynek legnagyobb értéke a passiv földnyomás. Ezeket az erőket mindig a szádfal 1 folyóméterére vonatkoztatjuk.