Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

1. füzet - IV. Sajó Elemér: A budapesti kereskedelmi kikötő munkálatai

22 szerves egésszé való összekapcsolása a jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok és nagy nehézségek ellenére is útat kezd törni magának. A Duna jelentősége jelenleg sokkal nagyobb hazánkra nézve, mint a háború előtt. Míg a körülöttünk levő ellenséges államok vasúti forgalmunkat tarifa-politikájukkal és egyéb intézkedésekkel tetszésük szerint béníthatják, addig egyetlen lélegző szervünk a Duna marad. II. kimutatás. Budapest átrakodó forgalma a dunaparti teherpályaudvaron és a szigetvágányon. É V Vasútról hajóra tonnában Hajóról vasútra tonnában Összesen tonnában Megjegyzés 1910. 97,334 73,878 171,212 Az újabb adatok hiányá1911. 112,061 77,112 189,173 ban a fenti kimutatásban a 1912. 1913. 1914. 115,492 81,601 94,391 76,673 60,797 47,581 192,165 142,298 141,972 közraktárak és az elevátorátrakodó forgalma nincs benne. Ezért ezek az adatok csak képet adnak az átrakodó for1915. 140,194 16,415 156,609 galom alakulásáról, annak 1916. 77,731 61,222 138,953 teljes nagyságát azonban 1917. 172,641 57,463 230,104 nem tüntetik fel. 1918. 105,605 45,139 150,744 , 1919. 19,191 9,653 28,844 1920. 45,002 62,676 107,678 1921. 87,146 219,991 307,137 1922. 87,836 156,813 244,649 Mindkét körülmény : az eddig visszafojtott tranzito-forgalom örvendetes fejlődése is, de a dunai forgalom fokozottabb jelentősége is égetően követeli azt, hogy egyetlen és már szűknek bizonyult dunai tranzito-lehetőségünket : a dunaparti teherpályaudvart sürgősen újabb tranzito-berendezésekkel egészítsük ki. Csakis így leszünk képesek idevonzani a dunai forgalomnak minket megillető részét. Erre a feladatra a budapesti kereskedelmi kikötő hivatott. A kikötőnek ma a legfontosabb feladata, hogy az átrakodó forgalom céljaira a kor színvonalán álló berendezéseket: rakodópartokat, tárházakat és darukat állítson sürgősen rendelkezésre. A kikötő második rendeltetése az, hogy vasúti és vizi kapcsolatot igénylő ipartelepek létesítésére alkalmas területeket állítson elő. A fentiek mellett a kikötőnek természetesen ki kell még elégítenie azt az igényt is, hogy a főváros déli rayonja részére, mety úgyszólván el van zárva a Dunától, a helyi forgalom lehetőségét is biztosítsa. Mivel az előzők szerint a helyi forgalom (hajótól közúti járművekkel be a városba és viszont) a háború előttihez képest erősen csökkent, a főváros nagyobb részén nehézség nélkül lehet a helyi forgalmat a meglevő partokon lebonyolítani. Csak a ferencvárosi rész az, amelynek még helyi kikötője sincsen. Mielőtt vázolnánk, milyen stádiumban vannak a munkálatok, amelyek a fenti, nagyon fontos ós sürgős közgazdasági érdekeket hivatottak kielégíteni, jobb áttekintés céljából vessünk egy rövid visszapillantást a kikötőépítés előzményeire.