Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)
1. füzet - III. Tellyesniczky János: A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése
18 mellett azok nemcsak az eddigi legmagasabb 1888., illetőleg 1919. évi tényleg észlelt árvizzel szemben, hanem az előzőkben ismertetett várható legmagasabb árvizzel szemben is megnyugtató védelmi biztonságot nyújtanak. Ezen töltésmagasságok volnának: A Tiszán: Tokajnál az 1888. évi árvízszine felett l-20 »г., Tiszafürednél az 1919. évi árvízszine felett 1'50 т., a Tiszafüred—szegedi szakaszon az 1919. évi árvízszine felett 1 • 50 т., mely magasságok mellett a számított legmagasabb árvízszinhez képest is Tokajnál 0-80 т., Tiszafürednél 140 т., Szolnoknál I'IO т., Csongrádnál l'OO m. és Szegednél 0-90 m. magassági biztosíték maradna. A Körösökön és Berettyón: A Hármaskörösön az 1919. évi árvízszin felett 1 5 m., a Kettőskörösön a békési közúti hídig az 1919. évi árvízszín felett 1-5 т., mely magasság a Fehér- és Feketekörös egyesüléséig leszáll az 1919. évi árvízszin fölé 1'20 m-re, a Fehér- és Feketekörös mentén az 1919. árvízszine felett 1-2 т., a Sebeskörösön a Berettyó-torokig az 1919. évi árvízszine felett 1 '5 т., ezen torkolattól a Vésztő—szeghalmi vasúti hídig leszáll az 1919. évi árvízszine felett 1'2 m-re, a vasúti hídtól felfelé az 1919. évi árvízszine felett 1'2 m. A Berettyón: A torkolattól Akadombig leszáll az 1919. évi árvízszin feletti 1-5 m-ről 1*20 m-re, Akadombtól felfelé az 1919. évi árvízszin feletti 1*20 т., mely magasságok mellett a kiöntés nélküli 191У. évi árvíz esetében is a Hármasés Kettőskörösön Békésig 1*0 m ; a Kettőskörös Békés feletti szakaszán l'O т., illetőleg 0'8 m biztosíték maradna. Az előzőkben ismertetett árvízadatok alkalmasak lehetnek arra, hogy az ártéri érdekeltségeket megnyugtassák abban a tekintetben, miszerint a Tiszavölgy árvizeinek fokozatos emelkedéséről tulajdonképen nem lehet szó, mert az utóbbi 50 év alatt levonult árvizekkél kapcsolatban észlelt árvízszinemelkedések nem az árvíztömegviszonyok kedvezőtlen megváltozásának, ne)n a folyószabályozások sikertelenségének, hanem annak a következményei, hogy a Tiszavölgyben az ármentesítéseket kevés kivétellel befejezték és az árvizek szétterülésének elejét vették. Az utóbbi félszázad alatt, sokszor a legkedvezőtlenebb csapadékviszonyok között keletkezett, a legkülönbözőbb körülmények és esélyek mellett kialakult és lefolyásra jutott árvizek adatainak ismerete azonban megnyugtató lehet az érdekeltségekre abból a szempontból is, hog} 7 a töltések szükséges felmagasításánál — figyelemmel a várható legnagyobb számított árvízszinre — szólhatunk egy felső határról, amely magasságra ha kiépítik a töltéseket, úgy azok nemcsak egy az 1919. évihez hasonló, hanem esetleg azt még meghaladó árvizekkel szemben is megfelelő biztonságot fognak nyújtani. Az országos vízépítési igazgatóság tudatában van annak, hogy a Tiszavölgy árvízlefolyási viszonyai a folyómedrek megfelelő kiképzésével kedvezően befolyásolhatók és ezen célból úgy a Tiszára, mint a Körösökre vonatkozólag a legújabb felvételek alapján folytatólagos szabályozási munkaprogrammot állít egybe, hogy a folyómedrek továbbfejlesztése céljából még szükséges szabályozó munkálatok végrehajtásával a medrek természetes továbbképződésének még meglevő akadályai fokozatosan eltávolíttassanak. Ismertetésünk keretében röviden meg kell még emlékeznünk az ármentesítő társulatok helyzetében az új országhatár által előidézett változásokról:
