Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)
1. füzet - III. Tellyesniczky János: A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése
19 A Tiszavölgyben a régi országhatárok mellett kereken 4,150.000 kat. holdat tett ki az ármentesített terület, amelyből Csonkamagyarországban maradt 2,850.000 kat. hold, azaz 68 7%. A volt 42 tiszai ármentesítő társulat közül teljesen idegen fennhatóság alá jutott 14, a határ kéttémetszett 10 társulatot. A kettémetszett társulatok eredeti 1,707.000 kat. holdat kitevő területéből Csonkamagyarországhoz tartozik 4B'9%, azaz kereken 750.000 kat. hold. A kettémetszett társulatok ezen 750.000 kat. holdat kitevő és Csonkamagyar országhoz tartozó területeinek árvédelmi biztonsága, mivel a szétválasztott árterületek, azoknak árvédelmi és belvízrendezési művei két állam fennhatósága alá tartoznak, semmi esetre sem lehet kielégítő. Mivel az új országhatár megállapításánál a társulatok szétválasztott részeinek egymásra utaltságát egyáltalában nem vették figyelembe s mivel a Csonkamagyarországban maradt és rendszerint alsóbb fekvésű társulati területek érdekei szempontjából különösebb jóindulatra a jövőben sem számíthatunk, véleményünk szerint ezen magyar árterületrészeknek csak az lehet jól felfogott érdeke, hogy a megszállott részektől, amennyire csak lehet, függetleníttessenek. A kettémetszett helyzet mellett a magyar társulati részek ügyeinek megfelelő ellátását, ezen területek vízműveinek fejlesztését és fentartását,az árvédelemés belvízlevezetés zavartalan és sikeres irányítását és eszközlését csakis az idegen fennhatóság alá jutott társulati területektől való minél teljesebb elkülönítés biztosíthatja, eltekintve attól, hogy nem képzelhető el az érdekelt államok szempontjából sem, hogy a bármely formában fentartott egységes vezetés mellett is, a szétdarabolt társulati területeken — akár az egyik, akár a másik részen — esetleg idegen nemzetiségű és idegen állampolgárokból álló vezetőség rendelkezzék. Már maga az az állandóan bizonytalan helyzet; mely az új és lehetetlen határok mellett változatlanul fennáll és amelyet sokszor jelentéktelen politikai incidensek képesek egészen váratlanul még bizonytalanabbá tenni, kizárja a kettémetszett teriiletek szószerinti egységes vezetésének a lehetőségét. Ezt az álláspontot indokolják az eddigi, tehát még csak ideiglenes — és legtöbb esetben még — állítólag — egységes vezetés melletti — helyzetben tapasztalt jelenségek is. Az utóbbi időkben a megszállott társulati területeken kiadott hatósági rendeletek és intézkedések pl. olyanok, melyek kizárólag a megszállott részekre vonatkoznak, teljesen figyelmen kívül hagyják a szétválasztott részék összetartozandóságát és úgyszólván éppen az egységes vezetés megszüntetését célozzák. Egyes megszállott ily társulati részeken a hatóságok teljes közömbössége, mondjuk, nemtörődömsége folytán a töltések épségben való fentartása egyszerűen lehetetlen; megtörtént pl. az 1919. évi árvíz alkalmával, hogy a megszállott társulati részen helyi veszély elhárítása érdekében egyszerűen átvágták a töltést és reá eresztették a vizet az alsóbb magyar részekre, dacára, hogy a társulat egységesen volt még vezetve; megtörtént az 1923. év február havában, hogy a megszállott területeken levő vízkivételi zsilipet a tavaszi erős áradás idején egyszerűen nyitva hagyták, elöntés veszélyének téve ki a tápcsatornamenti alsóbb magyar területeket. Megjegyezzük, hogy a megszállott területek hatóságai egy esetben sem engedték meg, hogy a kettémetszett társulatoknak magyar területen lakó igazgató-főmérnöke 2*