Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

1. füzet - III. Tellyesniczky János: A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése

19 A Tiszavölgyben a régi országhatárok mellett kereken 4,150.000 kat. holdat tett ki az ármentesített terület, amelyből Csonkamagyarországban maradt 2,850.000 kat. hold, azaz 68 7%. A volt 42 tiszai ármentesítő társulat közül teljesen idegen fennhatóság alá jutott 14, a határ kéttémetszett 10 társulatot. A kettémetszett társulatok eredeti 1,707.000 kat. holdat kitevő területéből Csonkamagyarországhoz tartozik 4B'9%, azaz kereken 750.000 kat. hold. A kettémetszett társulatok ezen 750.000 kat. holdat kitevő és Csonkamagyar országhoz tartozó területeinek árvédelmi biztonsága, mivel a szétválasztott árterületek, azoknak árvédelmi és belvízrendezési művei két állam fennhatósága alá tartoznak, semmi esetre sem lehet kielégítő. Mivel az új országhatár megállapításánál a társulatok szétválasztott részeinek egymásra utaltságát egyáltalában nem vették figyelembe s mivel a Csonkamagyar­országban maradt és rendszerint alsóbb fekvésű társulati területek érdekei szem­pontjából különösebb jóindulatra a jövőben sem számíthatunk, véleményünk szerint ezen magyar árterületrészeknek csak az lehet jól felfogott érdeke, hogy a meg­szállott részektől, amennyire csak lehet, függetleníttessenek. A kettémetszett helyzet mellett a magyar társulati részek ügyeinek megfelelő ellátását, ezen területek vízműveinek fejlesztését és fentartását,az árvédelemés belvíz­levezetés zavartalan és sikeres irányítását és eszközlését csakis az idegen fenn­hatóság alá jutott társulati területektől való minél teljesebb elkülönítés biztosíthatja, eltekintve attól, hogy nem képzelhető el az érdekelt államok szempontjából sem, hogy a bármely formában fentartott egységes vezetés mellett is, a szétdarabolt társulati területeken — akár az egyik, akár a másik részen — esetleg idegen nemzetiségű és idegen állampolgárokból álló vezetőség rendelkezzék. Már maga az az állandóan bizonytalan helyzet; mely az új és lehetetlen határok mellett változatlanul fennáll és amelyet sokszor jelentéktelen politikai incidensek képesek egészen váratlanul még bizonytalanabbá tenni, kizárja a ketté­metszett teriiletek szószerinti egységes vezetésének a lehetőségét. Ezt az álláspontot indokolják az eddigi, tehát még csak ideiglenes — és legtöbb esetben még — állítólag — egységes vezetés melletti — helyzetben tapasztalt jelenségek is. Az utóbbi időkben a megszállott társulati területeken kiadott hatósági rendeletek és intézkedések pl. olyanok, melyek kizárólag a megszállott részekre vonatkoznak, teljesen figyelmen kívül hagyják a szétválasztott részék összetartozandóságát és úgyszólván éppen az egységes vezetés megszüntetését célozzák. Egyes megszállott ily társulati részeken a hatóságok teljes közömbössége, mondjuk, nemtörődömsége folytán a töltések épségben való fentartása egyszerűen lehetetlen; megtörtént pl. az 1919. évi árvíz alkalmával, hogy a megszállott társulati részen helyi veszély elhárítása érdekében egyszerűen átvágták a töltést és reá eresztették a vizet az alsóbb magyar részekre, dacára, hogy a társulat egységesen volt még vezetve; megtörtént az 1923. év február havában, hogy a megszállott területeken levő víz­kivételi zsilipet a tavaszi erős áradás idején egyszerűen nyitva hagyták, elöntés veszélyének téve ki a tápcsatornamenti alsóbb magyar területeket. Megjegyezzük, hogy a megszállott területek hatóságai egy esetben sem engedték meg, hogy a kettémetszett társulatoknak magyar területen lakó igazgató-főmérnöke 2*

Next

/
Thumbnails
Contents