Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - V. Apró közlemények

Öl nagyobb híd, áteresz és zsilip, a vízzel borított érdekeltségi terület mintegy 130,000 kat. holdra tehető, úgy hogy egy holdra, mint alapbefektetési költség, körülbelül 32 békebeli korona esnék, 10 évi munkaprogram, azelőtt pedig holdanként és évenként 3-23 békebeli korona volna számításba veendő, ami mintegy 16—18 kg. búzának felel meg, tehát oly befektetést igényel, amely még a mai nehéz viszonyok mellett is eléggé gazdaságosnak Ígérkezik és egyáltalán nem sorolható a megvalósíthatlan vállalkozások közé. Udránszky József. Könyvismertetés. Dr. Steiner Lajos: A föld mágneses tulajdonságai. Lantos r.-t. kiadása. — Budapest, 1923. A 207 oldalra terjedő könyv a földmágnességről és a vele szorosabb kapcsolatban levő jelenségekről (északi fény, földi áramok) vallott jelen ismereteinket foglalja össze. A tárgy feldolgozásában középútat kivánt tartani a szerző a nagyon népszerű, de felületesebb előadási mód és a tisztán szakszerű, inkább tankönyvszerű összeállítás között és így a matliematikai részek elhagyásával egyrészt a művelt laikus közönséghez fordul, másrészt a szakembernek, fizikusnak, mérnöknek stb. is szabatos felvilágosítást kiván nyújtani ezekről a geofizikai vizsgálatokról, amelyek szorosan vett tárgykörüktől távolabb esnek. Egy bevezetésül szolgáló történeti áttekintésben megismerkedünk a földmágnességi vizsgálatok kifejlődésével. Ismeretes, hogy a kompaszt a tengerészek már a 13. század közepe körül használták Európában, hová valószínűleg az arabok közvetítésével jutott. A gyakorlati cél t. i. a tájékozódás a tengeren volt a kiinduló pontja a földmágnességi vizsgálatoknak, melyek ma a geofizikának egyik fontos ágát képezik. A szerző az anyagot hat fejezetben tárgyalja. Az I. fejezet a földmágnességi mérésekkel foglalkozik. A földmágnességi erő megállapítására szolgáló műszereket és mérési eljárásokat behatóan ismerteti, kerülve azonban a mathematikai levezetéseket". Számos műszer sikerült képe az előadottakat még érthetőbbé teszi. E fejezetben talál helyet a földmágnességi erő időbeli változását követő műszerek leírása is. A II. fejezet a Föld úgynevezett permanens mágneses mezejét tárgyalja, tehát a földmágneses erő azon eloszlását a Föld felületén, amely a rövidebb periódusu időbeli változások kiküszöbölése után az egyugyanazon időpontra vonatkozó adatokban kifejezésre jut. Az izogon-, izoklin- és izodinámvonalalakban, általában az izomágneses görbékben feltüntetett eloszlás és ennek rövid mathematikai tárgyalása, valamint azok az újabb vizsgálatok foglaltatnak e fejezetben, melyek a permanens mező fizikai magyarázatát kívánják adni. E fejezetben közli a szerző a 90-es évek elején Kurländer Ignúctól végzett magyarországi felmérés izomagnetikus térképeinek kisebbített mását: ugyanitt terjeszkedik ki a szerző bővebben Eötvös Lóránd bárónak a földmágnességi és a földnehézségi helyi zavarok összefüggését tárgyaló vizsgálataira. A III. rövidebb fejezet a kompaszt tárgyalja és legfontosabb alkalmazásában t. i. a tengerészetben mutatja be. Szó kerül a hajómágnességre ós a hajón végzett földmágnességi mérésekre. A IV. fejezet a földmágnességi erő időbeli változásaival foglalkozik. Míg a Föld permanens mágneses mezeje úgyszólván egészében a Föld belsejében levő С hatókra, mágnesezett tömegekre vagy elektromos áramokra utal, addig a földmágnességi erő időbeli változásaiban külső hatók játszanak nagy szerepet. Különösen a Föld tengelye körüli forgásához kötött időszakos változás, tehát a napi