Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - V. Apró közlemények

62 változás, továbbá a háborgások utalnak ily külső hatókra. E külső hatók elektromos áramok alakjában képzelendők és végelemzésben a Napból kiinduló és Földünk közelébe érkező sugárzásokban találják magyarázatukat. E sugárzásoknak itt tekintetbe jövő szerepe részben abban áll, hogy valószínűleg kis elektromos részecskék löveltetnek a Napból légkörünkbe és ezeknek mágneses hatását figyéljük meg műszereinken, részben pedig a sugárzások a legfelső légrétegeket elektromos vezetőkké teszik és így itt a forgó Föld permanens mágneses mezejétől keltett elektromindító erő folymányakép áramok keletkezhetnek. Különösen feltűnően nyilvánvalóvá válik a külső hatók szerepe azokban a hirtelen fellépő, látszólag szabálytalanul lefolyó, rövidebb-hosszabb ideig (néhány óráig, napokig) tartó nagy változásokban, melyeket mágneses háborgásoknak hívnak. A háborgások révén kerülnek a földmágnességi jelenségek a sarkfénnyel szorosabb kapcsolatba, amennyiben a sarkfény mágnese háborgással szokott járni. A Napból kiinduló elektromos sugárzás mindkét jelenség magyarázatára egységes alapot nyújt és hihető, hogy a jelenségek ezen az alapon idővel kielégítő magyarázatot nyernek. Az V. fejezet a sarkfénnyel, annak különböző alakjaival, fizikai természetével foglalkozik, taglalja a jelenség összefüggését a földmágnességi jelenségekkel és bővebben tárgyalja a Napból kiinduló elektromos sugárzás szerepét e jelenségek keletkezésében. E szerepet az az elmélet iparkodik e jelenségek magyarázatára hasznosítani, mely jelenlegi alakjában Birkelandtól ered és Stornier mathematikai vizsgálataival exaktabb alakot és formulázást kapott. Az utolsó, VI. fejezet a földi áramokkal foglalkozik. Ezek tudvalevően mindig kimutathatók és szabályos napi menetet és évi változást mutatnak. Különösen erősekké válhatnak sarkfénnyel kapcsolatos földmágnességi háborgások alkalmával, amikor ezek az elektromos áramok a távíróvonalakra jutva a táviratozási esetleg lehetetlenné teszik. Megkülönböztetendők ezektől az úgynevezett kóbor áramok, amelyek elektromos üzemekből (különösen villamos vasúti üzemből) kerülnek a földbe. A földi áramok vizsgálata még meglehetősen fogyatékos, aminek főoka, hogy a kisérleti alapok, a tapasztalati adatok szolgáltatására hivatott módszerek nincsenek kellőkép kidolgozva. E téren még sok a teendő. Kimerítő név- és tárgymutató a könyv használhatóságát nagyban elősegítik.