Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - V. Apró közlemények

56 Közbevetőleg itt megjegyezzük, hogy a négyszögöleknek tizedholdakká való átszámításánál célszerűen szerkesztett táblázatok használtattak, melyek segélyé­vel beszorzás helyett egyszerűbb összeadási művelettel volt a nagyszabású számí­tási munkálat, jelentékeny időmegtakarítással végrehajtható. Az AJ, B) és C) alatt nyert értékeket összeadván, és pedig : 1316-42 + 160-85+ 47-11 = 1524-38 becshold lesz a 315 kat. hold 88 • öl ártéri terület haszonarányos osztályozásának eredménye, mely összeget l-l koroná­val, vagyis egy becsholdra eső kivetési hányaddal megszorozván, nyerjük a pél­dául választott parcellára eső és a kölcsöntörlesztésre vonatkozó társulati kivetés összegét. A fentartási költségek kivetése ettől eltérőleg kat. holdankint történik, és pedig 3:2:1 arányban, vagyis kat. holdankint 60, 40 és 20 fillérrel aszerint, amint az ártéri birtokrészlet lápi, ennél magasabb vagy legmagasabban fekvő terület. V. Leltári vagyon. Ezekután a statisztikai munka XXIII. számú táblázatában kitüntetett és a társu­latok leltári vagyonának értékére vonatkozó adatokra nézve kívánunk még néhány megjegyzést tenni. A leltár (inventárium) valamely vagyontömeghez tartozó tárgyaknak kimuta­tása, melyek alapján a vagyontárgyak megőrzése, ellenőrzése történik, s amely nyilvántartásul is szolgál különösen azon esetben, midőn a leltári vagyontárgy egyik helyről a másikra vagy egyik személy tulajdonából esetleg használatából a másik személyre száll át. A tulajdonképpeni leltári vagyon meghatározása azonban, a társulatok nagy­számú- és különféle természetű vagyontárgyai miatt, különböző felfogások- és értelmezések szerint történik. így például a Vágbalparti ármentesítő társulat helyes megállapítása szerint a leltári vagyont képezik s kisajátított területek, épületek, ingófölszerelések, alapok stb., vagyis azon ingatlan és ingó vagyon, mely adott esetben forgalom tárgyát képezheti. Ellenben nem tartoznak a társulati leltári vagyonhoz töltésrészek, csatornamedrek, alapozások (alapépítmények) és ezek kiegé­szítő részei stb., amelyek ugyanis forgalom tárgyát nem képezhetik. Más társulatok viszont, csak az anyagszereket, szerszámokat, műszereket stb. s az ingatlanok közül a székházat, őrházakat stb. számítják a leltári vagyonhoz s e részben a társulatok között épp úgy nincsen egyöntetű eljárás mint arra nézve sem, hogy mely leltári értékek számolandók el a beruházások rovata alatt és melyek nem. Innét ered azután a szóban levő XXIII. számú táblázat adatainak megbíz­hatatlansága. mely táblázat, a statisztikai munka újabb kiadásánál is csak akkor lesz helyesen összeállítható, ha fentemlített kérdések, a társulatok együttes és egy­séges megállapodása alapján, előzetesen tisztáztatni fognak. APRÓ KOZLEMENYEK. Az atkás talajokról. Nem nagyon régen bejárta a budapesti lapokat az a meglepő hír, hogy az Alföldön a talaj felszíne alatt nem nagy mélységben mészkő­sziklákat találtak, s hogy ezzel az alföldi utak kövezésének problémája meg van oldva.

Next

/
Thumbnails
Contents