Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)
2. füzet - IV. Vályi Béla: Néhány kiegészítés "A vízi társulatokra vonatkozó statisztikai adatok" negyedik kiadásához
48 sokból liquidait összegnél, vagyis a társulati alaptőkénél, 1 — az adóvisszatérítés alapjául — csak kisebb összeg volt érvényesíthető, hogy az 1889. XXIX. t.-c. l.§-a 2-dik pontjában foglalt azon rendelkezésnek érvény szereztessék, mely szerint a visszatérítendő adó, semmi szín alatt sem haladhatja meg, a mentesített ártér adóalapjául vett kataszteri tiszta jövedelme után, az érvényben lévő adókulcs szerint eső földadó, földtehermentesítési járulék és általános jövedelmi pótadó együttes összegének 80 százalékát. Ezenkívül, az adóvisszatérítés alapjául szolgáló összegek megállapításánál (XV. táblázat 3. rovat) még az 1889. évi XXIX. t.-c. 1 §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezés is, az állami segélyezés mérséklésére irányul, amely leszállította^ a jövőben megejtendő liquidációkra nézve és pedig a különleges költségek megállapításánál, az alaptőkének — az 1881. évi XLII. t.-c. 8. §-ban meghatározott 8 százalékát 5 százalékra. III. Maximális megterhelés. 2 A társulatok maximális megterhelésére vonatkozó és a statisztikai munka XVIII. számú táblázatában kitüntetett számértékekre nézve az a összefoglalás»ban előadottakon kívül csupán néhány észrevételt kell tennünk. Ugyanis kiemelni kívánjuk, hogy az első oszlopban foglalt számadatok — az 1915. évi állapot szerint — teljesen helyesek s az állami hozzájárulás azon összegét jelentik, melyben a társulat részesült, miután a maximális megterhelés határát már elérte. Ellenben a második oszlop számértékei több társulatnál nem megbízhatók, mert ezeknél nem a maximális megterhelés határértéke lett kitüntetve, hanem — téves értelmezés folytán — azon összeg, melyet a társulatnak beruházási munkálataiba még (t. i. 1913. év után) befektetni kell, hogy a maximális megterhelés határát elérje. Helyes megállapításnál tényleg meg is van a kellő összefüggés, a XVIII. és XV. számú táblázat számadatai között, amint azt például az Ecsedi-láp lecsapoló stb. társulatnál láthatjuk. Itt ugyanis az állami hozzájárulásnak és a maximális megtermelés határétékének megfelelő számértékek összege (XVIII. táblázat 1+2 rovat) tényteg teljesen megfelel a társulati beruházásokból liquidált összegnek (XV. táblázat 1. rovat), illetőleg a társulati alaptőkének, vagyis számokkal kifejezve : 2,119.156 К 59 f. + 10,102.573 К 68 f. = 12,221.730 К 27 f. Ezen utóbbi összegből természetszerűleg csak 10,102.573 К 68 f. volt az adóvisszatérítés alapjául érvényesíthető (XV. táblázat 2. rovat) ezen összeg felelvén meg a maximális megterhelés határértékének, melyet a társulat már 2,119.156 К 59 f.-el túllépett. (Állami hozzájárulás.) Végül feltűnő lehet, hogy az állami hozzájárulás összege (XVIII. táblázat 1. rovat) egyes társulatoknál lényegesen nagyobb mint a maximális megterhelés határértéke (XVIII. táblázat 2. rovat) például a Csongrád-sövényházi társulatnál, aminek magyarázata az, hogy a társulati védvonal hossza és így annak építési költsége és egyéb befektetések összege, viszonyítva a kiskiterjedésü mentesített ártér kataszteri tiszta jövedelmének 12-szereséhez, mint a maximális megterhelés határértékéhez, aránytalanul nagy, ebből egyszersmind azt is láthatjuk, hogy ily 1 Lásd az 1909. évi V. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 53.501/1909. számú Utasítás 31. §-át. 3 A maximális megterhelésre vonatkozó újabbi törvényés módosítások tárgyában utalunk az 1922. évi XXI. t.-c. 12. S-ában foglalt rendelkezésre.