Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - IV. Vályi Béla: Néhány kiegészítés "A vízi társulatokra vonatkozó statisztikai adatok" negyedik kiadásához

47 mint a pénzügyi igazgatásban, kataszter alatt általában a földadói katasztert szokták érteni. A kataszteri tiszta jövedelem — mint a földadó alapja — az egyes birtokrészeknek (parcelláknak) a kateszteri birtokívekben kitüntetett évi hozadéka, melyet a földadóalapmunkálatok, a kataszteri felmérési- és becslési eljárás alapján művelési ágak és minőségi osztályok szerint, egyes vidékenkint oly módon számítottak ki, hogy a közönséges gazdálkodás ' mellett, tartósan nyert középtermés értékéből a gazdálkodási rendes költségeket levonták. Ezeknek előrebocsájtása után áttérünk az adóvisszate'rüésre vonatkozó néhány konkrét számítási példa ismertetésére, utalván e helyen Becker Mihály «Nagyobb költséggel mentesített területek adókedvezményei» című tanulmányára, melyben a vizitársulatok pénzügyi helyzetét oly közelről érintő adónembeli kedvezményekre, nevezetesen az ideiglenes adómentességre, a kataszteri tiszta jövedelem ideiglenes változhatatlanságára és a különös gazdasági költségek figyelembe vételére vonatkozó összes törvényes rendelkezések szakszerű kritikai fejtegetésekkel részletesen tárgyaltatnak. Amint a földadókulcsa cím alatt már kifejtettük, a földadó kulcsa az államadóra vonatkozólag a kataszteri tiszta jövedelem 17-1 százalékban és a földtehermentesítési járulékra nézve a kataszteri tiszta jövedelem 8-4 százalékban, együttesen tehát 25 5 százalékában, illetőleg az 1909. évi V. t.-c. 80. §-a alapján legkésőbb 1913. évi január hó 1-től kezdve az egyesített állami földadóra és földtehermentesítési járulékra nézve a kataszteri tiszta jövedelem 20 százalékában állapíttatott meg és a statisztikai munka XV. táblázatának «Jegyzet» rovatában ki is lett tüntetve, hogy minden egyes társulatnál, illetőleg érdekeltségnél és magánosnál melyik földadókulcs, illetve néhány társulatnál kombinálva, mely földadókulcsok szolgáltak a kiszámítás alapjául. Minthogy azonban mint elébb láttuk, az általános jövedelmi pótadó a fenti két, t. i. földadó és földtehermentesítési járulék címén kivetett adónak 30 százalékát képezi, ez a fenti 25-5, illetőleg 20 százalékhoz még hozzáadandó úgy, hogy az adóvisszatérítésnél, amelynek összege voltaképen a különös gazdasági költségeknek, mint adóalapnak megfelelő adóösszegével egyező, a visszatérítendő adó a különös gazdasági költségeknek, vagyis másszóval a társulati vízimüvek (a XV. sz. táblázat 5. rovata fejezetében írott) úgynevezett átlagos évi fentartási költségének 3315, illetőleg 26 százalékát képezi. Vegyük például a felsőcsallóközi ármentesítő társulat adatait. Ezen társulatnál (1. XV. táblázat 5. rovat) a viziművek átlaqos évi fentartási összege 151.896 К 18 f. Ennek 25'5 százaléka 38.733 К 53 f. Ezen összeg páros koronákra kikerekítendő s ennek 30 százaléka (általános jövedelmi pótadó) fenti összeghez hozzáadandó. Vagyis 38.734 К 30 százaléka 11.620 К 20 f., lévén, 38.733 К 53 f. + 11.620 К 20 f. = 50.353 К 73 f. lesz az évi adóvisszatérítés összege. Vagy például az alcsi-tenyő-kengyeli ármentesítő társulatnál, а XV. táblázat 5. rovatában kitüntetett összeg. 25.318 К 29 f. Ennek 20 százaléka 5.063 К 65 f. kikerekítve 5.064 К. Ennek 30 százaléka 1.519 К 20 f., összeadva 5.063 К 65 f. + 1.519 К 20 f. = 6.582 К 85 f. lesz az évi adóvisszatérítés összege. Végül а XV. táblázat 1. és 2. rovataiban foglalt számértékek összehasonlításánál, gyakorlati kivitelben láthatjuk azt, hogy egyes társulatoknál, a társulati beruházá-