Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - IV. Vályi Béla: Néhány kiegészítés "A vízi társulatokra vonatkozó statisztikai adatok" negyedik kiadásához

H II. Adó visszatérítés.

1 Áttérve ezekután a társulatok adóvisszatérítésére — az « Összefoglalás »-ban körvonalozott elveket és törvényes határozatokat, két irányban óhajtjuk kiegészíteni. Elsősorban, tekintettel arra, hogy az adóvisszatérítésre vonatkozó megállapítások szoros összefüggésben vannak az állami egyenes adók egyes nemeivel, továbbá a földadókataszterrel és a kataszteri tiszta jövedelemmel, az ezekkel kapcsolatos alapfogalmakat fogjuk ismertetni. Másodsorban pedig a XV. sz. táblázatból vett néhány konkrét példán, a gyakorlati számítási eljárást fogjuk bemutatni, hogy ezzel a fentemlített táblázat számértékeinek megállapítását jobban megvilágítsuk. Az állambevételek, illetőleg állami jövedelmek között a legfontosabbak az egyenesadók és ezek csoportjában — tárgyunkat érintőleg — a földadó és az általános jövedelmi pótadó. A földadó. A földadóra yonatkozó alaptörvény az 1875. évi VII. t.-c. és az ezt módosító 1881. évi XL. t. е., további források: a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII. t.-c., valamint ennek végrehajtása iránt 1885. évi 45.055. sz. alatt kiadott utasítás, a földadó-kataszter kiigazításáról és a földadó százalékának megállapításáról szóló 1909. évi V. t.-c. és az 1913. évi 50.000. sz. hivatalos összeállítás.

2 Az 1875. évi VII. t.-c. nagy horderejének méltatására, idézzük, az ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott 18.168/1875. számú pénzügyministeri körrendelet bevezető sorait: «Összes adózási viszonyainknak az igazságos és arányos felosztás alapelvei szerint eszközlendő gyökeres átalakítására, az első nagyfontosságú lépést a földadó szabályozásáról szóló 1875. évi VII. t.-c. megalkotása képezi. A földadó méltán nevezhető'összes adórendszerünk alapadójának és azért a földadó rendszeres szabályozása, mint az egész adórendszer gyökeres megjavításának egyik előföltétele, az adóreform tényleges kezdeményezéseként tekinthető». A földadó tárgyát képezi minden gazdaságilag használható földterület, a mennyiben nem adómentes, habár tényleg más célra fordíttatik is (1875. évi VII. t.-c. 4. §). Földadó tárgyát nem képezik : a) a gazdaságilag nem mívelhető és nem használható terméketlen területek : b) közutak, állandó dülőutak, utcák és közterek; c) beépített háztelkek, udvarok és majorterek; d) szállításra használható és vízmüvekre szolgáló csatornák. Szállítási csatornának azon vízmeder tekintetik, mely hajózásra, tutajozásra vagy fausztatásra használtatik. Vízmüvekre szolgáló csatornák pedig azok, melyek öntözésre és malmok vagy bármely egyéb gépezetek hajtására használtatnak. A csatornákhoz tartozóknak 1 Az adóvisszatérítésre vonatkozó újabbi törvényes módosítások tárgyában utalunk az 1922. évi XXI. t.-c. 11. §-ában foglalt rendelkezésekre és e t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 1922. évi 184,900. számú P. M. utasításra. 3 Az 1922. évi XXI. t.-c. rendelkezései alapján az egyesített állami földadó és földtehermentesítési járulék 1922. évi július hó 1-tól kezdődöleg búzaértékben vetendő ki 1925. évi június hó végéig.