Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - IV. Vályi Béla: Néhány kiegészítés "A vízi társulatokra vonatkozó statisztikai adatok" negyedik kiadásához

45 tekintendők, s ennélfogva adómentesek azon területek is, melyek csatornák töltései, mesterséges gátak, zsilipek s azokon keresztül vezető közhasználatú hidak által foglaltatnak el; e) az 1840. évi X., 1871. évi XXXIX. és XL. törvénycikkek, illetve a vízjogról szóló 1885. évi XXIII. t.-c. oltalma alá helyezett ve'dtöltések és szállításra vagy vízművekre szolgáló csatornák. Az említett törvények oltalma alá helyezett védtöltések és csatornák fogalma alá tartoznak azon védgátak (töltések), gátrészek vagy egész gátrendszerek, úgyszintén a gátakhoz tartozó vízlecsapoló árkok, zsilipek, a gátakat habverés ellen oltalmazó faültetvények és padkák, melyek törvényszerűen alakult ármentesítési vagy vízszabályozási társulat, egyes közbirtokosság, község vagy egyes által, az illetékes hatóság által helybenhagyott terv szerint készíttettek el és befejeztettek. A vízoldalon a gát ós anyaggödör közötti téren és magában az anyaggödörben lévő faültetvények egészen, ott pedig, ahol anyaggödrök nincsenek, csak 5 öl (9-5 méter) szélességben adómentesek, az ezen túlterjedő, valamint az ármentesített téren lévő faültetvények, az erdőmívelési ágba veendők fel : f) temetkezési helyek; g) országos vagy közhatósági kezelés alatt álló kertek, melyek tudományos vagy jótékony intézetek céljára közvetlenül szolgálnak ; h) a közhatóságok vagy gazdasági, erdészeti és más hasoncélú egyesületek által közcélokra, nem pedig kereskedésre föntartott, úgyszintén tanítási célokra szolgáló fa- és szőlőiskolák, ha azok közhatósági felügyelet alatt állanak; i) tavak, folyók, mocsarak nádas nélkül; k) vízmosások még az esetben is, ha talajkötés céljából befásítva is volnának, ha azonban a befásítás a faanyagok hasznosítása végett történt, úgy erdőknek veendők. I) Kavics és homokzátonyok. m) Kopár sziklák, henye fenyőterületek, terméketlen homoksivatagok és kopárságok. (Az 1909. évi V. t.-c. végrehajtása iránt kiadott 53.501/1909. sz. Utasítás 61. §.) Ideiglenesen adómentesek (a többi között) : b) oly földterületek amelyek a jelen törvény szerinti adókivetéskor még földadó tárgyát nem képezték s utóbb csak rendkívüli költséggel váltak gazdaságilag használhatókká, ezen időponttól kezdve 15 évig (1875. évi VII. t.-c. 6. §-ból). Ez az adómentesség az újabbi befektetés költségeihez mérten 5, 10, 15 évvel esetleg meghosszabbítható (1881. XLII. t.-c. 3. §.). A földadó kulcsa. A földadó reparticionális (felosztásos) adó, melyet meghatározott állandó összegben, sommásan vetnek ki a községekre s a sommás összeget azután, a birtokviszonyokban időközben beállott változások figyelembevételével, egyénenkint a községek osztják fel s vetik ki birtokaránylag az egyes adókötelezettekre. A földadó főösszege, a földtehermentesítési járulékkal együtt, az egész országra 75-6 millió korona erejéig állapíttatott meg; ez az összeg a kataszteri tiszta jövedelem 25-5%-a (a határőrvidéki részeken pedig 17 • 1%-a) szerint vettetett ki. Vagyis másszóval az 1883. évi XLVI. t.-c. a földadó kulcsát, az államadóra vonatkozólag a kat. tiszta jövedelem 17*1 százalékában és a földtehermentesítési járulékra nézve a tiszta jövedelem 84 százalékában, együttesen tehát 25-5 százalékában állapította meg.