Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - IV. Vályi Béla: Néhány kiegészítés "A vízi társulatokra vonatkozó statisztikai adatok" negyedik kiadásához

másodsorban pedig, hogy bonyolultabb esetekben (minthogy Exempla illustrant) konkrét példákkal tegyük érthetőbbé azokat a számítási eljárásokat, melyek végeredményben a táblázatokban kitüntetett számértékekhez vezettek. A közleményt Mátéffy Sándor barátom szíves volt átnézni, az adóvisszatérítésre vonatkozó részt pedig dr. Lingauer Sándor pénzügyi miniszteri tanácsos úr szíveskedett szakavatott megjegyzéseivel bővíteni. Fogadják lekötelező támogatásukért őszinte köszönetemet. I. Műszaki ártérfejlesztés. A társulatok műszaki ártérfejlesztésére csak röviden kell kiterjeszkednünk, mert ennek lényegére, továbbá az ártérfejlesztéssel kapcsolatos munkálatok végrehajtására vonatkozó főbb irányelvek a fentemlített «Összefoglalás»ban is ki vannak fejtve, de emellett főképen az 1884. évi XIV. t.-c. (Tiszai törvény), az 1885. évi XXIII. t.-c. (A vízjogról), az 1890. évi I. t.-c. (A közútakról és vámokról), az 1896. évi XXVI. t.-c. (A m. kir. közigazgatási bíróságról) megfelelő szakaszaiban, az ártérfejlesztés körül fölmerülhető kérdésekre vonatkozólag, kimerítő rendelkezések foglaltatnak, melyeket kiegészít a volt közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisztérium által 6005/1886 sz. a kiadott és a vízrendező társulatok árterületeinek műszaki fejlesztésénél követendő eljárásra vonatkozó utasítás

1 és ennek melléklete, t. i. a Körös-Tisza-Maros közötti ártérfejlesztésre vonatkozó feltét füzet, mely mintegy alapul szolgált az időközben kiadott — illetőleg jövőben kiadandó ártérfejlesztési munkálatoknál. A gyakorlati kívánalmaknak megfelelő, abszolút becsű szakmunka Faragó Lipót «Az ártérfejlesztés és osztályozás legcélszerűbb módozatának megfejtése» című pályaműve, melyben a külföldi törvények és rendeletek ismertetése után

r teljes részletességgel vannak körülírva és tisztázva a műszaki ártérfejlesztés alapelvei, annak célja és a műszaki kivitel módozatai, vagyis, amint a pályabirálat is kimondja: «Mindaz, amit a műszaki ártérfejlesztésre vonatkozólag kifejt: általánosságban úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból elfogadható.» Értékes adatokat találunk továbbá a műszaki ártérfejlesztésre, osztályozásra és adóvisszatérítésre vonatkozólag Kolossváry Ödön «Magyarország mederrendezés ; és árvédelmi muukálatainak fejlődése 1899-ig» című, Péch Béla «A lecsapoló és vízhasználati társulatok» című szakmunkájában és Hajós Sámuel «Hidrometriá»-jában, mely utóbb említett műben, az elénk tűzött célnak is megfelelően, a például választott Körös-Tisza-Marosi ármentesítő- és belvízszabályozó társulat ártérfejlesztési munkálatának tárgyalásánál, részletesen vannak ismertetve nemcsak a műszaki ártérfejlesztés célja, ennek módozatai és a vonatkozó kormányrendeletek, hanem az ártérfejlesztés foganatosítása, a mentesített ártér vállalat útján teljesítendő műszaki fejlesztése tárgyában megállapított «Részletes feltételek» az ártértelekkönyvi szolgálatnál használatban levő telekkönyvi mintalapok is s végül közölve van egy konkrét számítási példa, mely az ártéri terhelésnek két részre oszló kirovását, t. i. I. A tőke- és kamattörlesztésre (annuitás). II. A kezelési költségekre gyakorlati kivitelben tárja elénk. 1 L. Dános A vízjogi törvény I. kötet 273. oldal.