Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - IV. Vályi Béla: Néhány kiegészítés "A vízi társulatokra vonatkozó statisztikai adatok" negyedik kiadásához

42 rá a Bezold-féle esőméröknél is meglévő, bár kisebb mérvű beszivárgásra — és így a bajorországi adatok ugyancsak bosszú ideig hibásak maradtak. Kis (5 '%»-en aluli) csapadékoknál 4'9—18-5%-ot tett ki a többlet. Az okot a Hellmann-féle esőmérőből történő nagyobb elpárolgásban, az esőmérő falainak nedvesítésére szükséges csapadékveszteségben, valamint a levezetőcsőben fennrekedő csapadékveszteségben vélte megtalálni. Mint látjuk, — ha talán némi részben ezek is lehetnek hibaforrások — a főhiba a beszivágási többletben volt. Igazán felette tragikus hazánk csapadékadatainak értéke szempontjából, hogy egy ilyen, felette egyszerű és kézenfekvő dolog oly sok ideig elkerülte hivatott szakemberek figyelmét s amikor végre 1912-ben a kérdést minden kétséget kizáró módon megállapítottam, azt elismerni vonakodtak.

1 Néhány kiegészítés «A vízi társulatokra vonatkozó statisztikai adatok» negyedik kiadásához.

2 Irta : Vályi Béla. Előszó. A vízi társulalok statisztikai adatait feltüntető táblázatos kimutatásokat megelőző «Összefoglalás»-ban Kvassay Jenő könnyen áttekinthető tanulságos képet ad nemcsak a vízépítés körét érintő magyarországi munkálatok eddig elért — s külföldi példákkal — és összehasonlításokkal is megvilágított eredményeiről és — nagy vonásokban — a jövő feladatairól, hanem táblázatonkint külön is tárgyalja az azokban foglalt adatokat, műszaki vonatkozású magyarázatokkal, s helyenkint a törvényes rendelkezések rövid ismertetésével érthetőbbé, úgyszólván élénkebbé téve, a különben egyhangú rideg számoszlopokat. Különösen néhány táblázat sok fontos és figyelmet érdemlő adatot tár elénk, mert ezeknek nemcsak megállapítása igényelt annak idején a társulatok részéről hosszas tanulmányokat, fáradságos munkát, s kiváló műszaki ismereteket, hanem emellett ezek oly adatok, amelyek, különösen a társulatok pénzügyi, gazdasági, szóval vagyoni helyzetének szempontjából nagy horderejűek. Ezek az adatok főként a II., XV., XVIII. és XIX. számú táblázatokban foglaltatnak és a társulatok Műszaki ártérfejlesztésére, Adóvisszatérltésére, Maximális megterhelésére és A társulati árterek osztályozására vonatkoznak, amelyekre vonatkozó statisztikai munkát célszerűnek véljük néhány pótlással kiegészíteni, főképen két célt tartva szem előtt és pedig első sorban azt, hogy a tárgy iránt behatóbban érdeklődőknek megjelöljük azokat a főbb segédforrásokat, illetőleg szakmunkákat, melyekben a kérdések részletesen vannak tárgyalva, 1 Az összes nyers megfigyelések és e tárgyra vonatkozó levelezések a M. I. irattárában vannak elhelyezve. Ezzel a kérdéssel 1919. január 15-én a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrologiai Szakosztálya is foglalkozott : «A csapadékmérés hibáiról» tartott előadásom kapcsán. A Meteorologiai íntézet-ben pedig 1919 február 1-én és március 1-én tartott tudományos tanácskozáson is előterjesztettem a budapesti összehasonlító méréseim eredményeit, amely előadásomon a kérdés szintén részletesen megtárgyaltatott. E kéziratom elkészült 1918 nov. 26., a szerkesztő úr kívánságára megrövidítettem 1923 szept. 23. R. A. 1 Ezt a cikket szerző még az 1918. évben szándékozott közzétenni, azonban a Vízügyi Közlemények kiadásának szünetelése miatt, eddig nem jelenhetett meg. A Szerkesztő. /