Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - III. Réthly Antal dr.: A régi rendszerű esőmérő főhibájáról

HT Kecskemét Miklóstelep-földmivesiskola. 1909 1910 1911 1912 1913 1914 +120 "V +192'%, +80 % +119 %, +160%, +131%, 32-3 0/0 30-3 »/о 20-7 0/, 22-3o/

0 31 "3 о

/о 23'3 •/« A Miklóstelep és a földmívesiskolai 1909—191}. évi csapadékösszegek évi összegben 20—32°/o-os eltéréseket mutattak és pedig minden egyes évben a földmívesiskolai esőmérő mutatott többet a már említett ok miatt. Az összehasonlítás ideje alatt (68 hónap) 13-szor volt kevesebb a földmívesiskolában, míg 3 esetben egyenlő volt az összeg és 52-szer volt a földmíves iskolában több. Németujvár. Itt egy Anderkó-féle esőmérö volt használatban, szűk udvarban védett felállításban. 1915 júliusában elhelyezett esőmérőhöz képest a régi esőmérő 1—8%-kal mutatott többet (kivéve 1916 január amidőn —0'1 % hiány volt.). Ez az állomás is kimutatta azt, hogy még a jó állapotban lévő régi esőmérő is több csapadékot gyűjt össze. Csáktornya. Régi rossz esőmérője már igen elaggott állapotban volt. 1912 augusztustól 1915 márciusig végzett párhuzamos megfigyelések nagy eltéréseket mutattak ki. Évi összegben 1913-ban 16% és 1914-ben 22%, 1914 november havában a Hellmannféle esőmérővel szemben 51%-kal a régi esőmérő több csapadékot gyűjtött össze. A régi rossz esőmérő és védett szuronyzárral biró régi esőmérő adatai közötti eltérés kimutatása végett, 1915 áprilistól decemberig Polesinszky igazgató 3 esőmérőn végzett észleléseket. Eredményei szerint a régi Schenzl-féle és az új Hellmann-féle esőmérő között -j-19'2%-os eltérés mutatkozott a Schenzl javára, míg a galléros Anderkó-féle esőmérő és a Hellmann-féle esőmérő között már csak -(-2% vol az eltérés a nagyobb fel fogóval biró esőmérő javára. Ez a 2 °/

0-os eltérés ismét megegyezik a turkevei, ungvári, kalocsai, sőt részben a csálai eredményekkel. Botfalu. A régi esőmérő felette védett, az új nyíltabb helyen volt. Az összehasonlítások értékei egymástól eltérők, de kétségtelenül kimutatható, hogy a régi esőmérő tényleg többet fog fel. Botfalun a műszereket többször cserélgették és így nem adhatunk párhuzamos észleléseinek oly súlyt, mint a többi állomás adatainak. Budapest. A Meteorológiai Intézet műszerparkjában 1915 áprilisától a már felsorolt nyolc különböző esőmérőn történtek észlelések, amelyek eredményei az Vao m

2-es Hellmann (A) esőmérőhöz viszonyíttattak. Részletezés helyett a nyert megfigyelések eredményeit alábbi táblázatokban foglalom egybe. Az új Vio ™

2 felületű alacsony (B) Schenzl ós a mély felfogóval biró Vio m

2 felületű ú. n. Anderkó (E) esőmérők között a Hellmannhoz viszonyítva mindenkor több csapadékot gyűjtöttek össze, a többlet %-okban kifejezve a következő: IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. IV—X. В—A +4-4 +1-6 +2-8 +8-0 + 10'5 +7'9 +12'9 +6'6o/

0 E—A +0-0 +1-0 +4-9 +3-3 + 11 5 +4'7 + 8'8 +5'3o/

0 Az egymás mellé állított adatok szerint a két új állapotban lévő régi rendszerű szuronyzáras esőmérők szolgáltatta adatok között lényeges eltérés nincs. Legtöbb felesleges csapadékot a nyári heves és őszi tartós esők alkalmával gyűjtenek össze, amikor a huzamos esőzés lassan az esőmérő külső falát benedvesíti. Ha hosszabb időszakról volnának észleléseink, itten is kétségtele-