Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - III. Réthly Antal dr.: A régi rendszerű esőmérő főhibájáról

HT Kecskemét Miklóstelep-földmivesiskola. 1909 1910 1911 1912 1913 1914 +120 "V +192'%, +80 % +119 %, +160%, +131%, 32-3 0/0 30-3 »/о 20-7 0/, 22-3o/ 0 31 "3 о /о 23'3 •/« A Miklóstelep és a földmívesiskolai 1909—191}. évi csapadékösszegek évi összegben 20—32°/o-os eltéréseket mutattak és pedig minden egyes évben a föld­mívesiskolai esőmérő mutatott többet a már említett ok miatt. Az összehasonlítás ideje alatt (68 hónap) 13-szor volt kevesebb a földmívesiskolában, míg 3 esetben egyenlő volt az összeg és 52-szer volt a földmíves iskolában több. Németujvár. Itt egy Anderkó-féle esőmérö volt használatban, szűk udvarban védett felállításban. 1915 júliusában elhelyezett esőmérőhöz képest a régi esőmérő 1—8%-kal mutatott többet (kivéve 1916 január amidőn —0'1 % hiány volt.). Ez az állomás is kimutatta azt, hogy még a jó állapotban lévő régi esőmérő is több csapadékot gyűjt össze. Csáktornya. Régi rossz esőmérője már igen elaggott állapotban volt. 1912 augusz­tustól 1915 márciusig végzett párhuzamos megfigyelések nagy eltéréseket mutattak ki. Évi összegben 1913-ban 16% és 1914-ben 22%, 1914 november havában a Hellmann­féle esőmérővel szemben 51%-kal a régi esőmérő több csapadékot gyűjtött össze. A régi rossz esőmérő és védett szuronyzárral biró régi esőmérő adatai közötti eltérés kimutatása végett, 1915 áprilistól decemberig Polesinszky igazgató 3 esőmérőn végzett észleléseket. Eredményei szerint a régi Schenzl-féle és az új Hellmann-féle esőmérő között -j-19'2%-os eltérés mutatkozott a Schenzl javára, míg a galléros Anderkó-féle esőmérő és a Hellmann-féle esőmérő között már csak -(-2% vol az eltérés a nagyobb fel fogóval biró esőmérő javára. Ez a 2 °/ 0-os eltérés ismét megegyezik a turkevei, ungvári, kalocsai, sőt részben a csálai eredményekkel. Botfalu. A régi esőmérő felette védett, az új nyíltabb helyen volt. Az össze­hasonlítások értékei egymástól eltérők, de kétségtelenül kimutatható, hogy a régi esőmérő tényleg többet fog fel. Botfalun a műszereket többször cserélgették és így nem adhatunk párhuzamos észleléseinek oly súlyt, mint a többi állomás adatainak. Budapest. A Meteorológiai Intézet műszerparkjában 1915 áprilisától a már felsorolt nyolc különböző esőmérőn történtek észlelések, amelyek eredményei az Vao m 2-es Hellmann (A) esőmérőhöz viszonyíttattak. Részletezés helyett a nyert meg­figyelések eredményeit alábbi táblázatokban foglalom egybe. Az új Vio ™ 2 felületű alacsony (B) Schenzl ós a mély felfogóval biró Vio m 2 felületű ú. n. Anderkó (E) esőmérők között a Hellmannhoz viszonyítva mindenkor több csapadékot gyűjtöttek össze, a többlet %-okban kifejezve a következő: IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. IV—X. В—A +4-4 +1-6 +2-8 +8-0 + 10'5 +7'9 +12'9 +6'6o/ 0 E—A +0-0 +1-0 +4-9 +3-3 + 11 5 +4'7 + 8'8 +5'3o/ 0 Az egymás mellé állított adatok szerint a két új állapotban lévő régi rend­szerű szuronyzáras esőmérők szolgáltatta adatok között lényeges eltérés nincs. Legtöbb felesleges csapadékot a nyári heves és őszi tartós esők alkalmával gyűjtenek össze, amikor a huzamos esőzés lassan az esőmérő külső falát benedvesíti. Ha hosszabb időszakról volnának észleléseink, itten is kétségtele-

Next

/
Thumbnails
Contents