Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - III. Réthly Antal dr.: A régi rendszerű esőmérő főhibájáról

36 míg augusztus és október hónapokban már csak 1—-3°/o-ot tett ki a többlet. Szeptemberben mégis 8°/o többlet mutatkozott, ennek magyarázata az erős harmatokban van, amelynek összegyűjtésére a régi rendszerű esőmérő jóval alkalmasabb. Hogy tényleg harmatból adódott a többlet, mutatja a méréseknek napszakonkénti összesítése: Reggel Délután Este Szeptember: ï . , . . „ .. +9-9% +0-9% 4-0-4% Augusztus : Î Ander

k° - Не11юаП

П +5 ' 2% 0 • 0°/o +0-3»/» Nyíregyháza. Miként Fiúméban úgy itt is két meteorológiai állomás működött,de különböző rendszerű esőmérőkkel. Az 1913—15. évek átlagai a régi esőmérővel (Anderkó-féle) évi összegben -|-6%-kal több csapadékot mutatnak fel. Kalocsa. A Haynald obszervatórium 1903. év végével szereltetett fel 1/20 m

2 felülettel biró Hellmann esőmérővel. A régi esőmérő az obszervatóriumon 15 m. magasságban a háztetőn, míg az új esőmérő a villán a kertben volt felállítva. A megfigyelések ugyan a toronyfelállítás miatt közvetlenül nem hasonlíthatók össze, mégis a hónapok túlnyomó nagy részében kimutatható, hogy a régi esőmérő több csapadékot fogott fel. P. Fényi S. J. 1904 november havában ugyancsak reájött, hogy a régi esőmérő több csapadékot gyűjt össze és hogy a régi esömérök külső faláról' a csapadék egy része beszivárog. Ezt megakadályozandó védőgallért forrasztott a szuronyzár fölé, akárcsak Pogány Gyula. Ettől az időtől kezdve — egy-két kivételtől eltekintve — miután a két esőmérő helyét is felcserélte, a háztetőn lévő esőmérő mutatott kevesebbet. Kiküszöböltetett tehát az esőmérő hibája, előállott a csapadéknál mutatkozó törvényszerűség, u. i. az, hogy a magasan felállított csapadékmérő a szél zavaró behatása miatt kevesebbet fog fel. Ada. 1912-ben nagyon rossz állapotban lévő Schenzl-féle esőmérője volt. A leküldött Hellmann-féle esőmérővel végzett párhuzamos észlelések szerint a régi esőmérő 10%, 29°/o, sőt 53%-kal gyűjtött több csapadékot. Evvel az adattal megvan magyarázva az, hogy miképen keletkezhettek a sík Alföldön egyes helyeken — nem zivataros esők idejekor — csapadékban annyira gazdag szigetek. Debreczen. A Gazdasági Akadémián régi Anderkó-féle esőmérő volt használatban. 1912-ben három hónapban végzett párhuzamos észlelések 10—13%-os csapadéktöbbletet mutattak ki a régi esőmérő javára. Kecskemét. Már régebben feltűnt az, hogy a két kecskeméti állomás csapadékadatai között mindig egyirányú eltérések vannak ós a régi állomás csapadékadatai mindig nagyobbak voltak. Kecskeméten a földmívesiskolai és a Miklóstelepi vincellériskolái állomások egymástól mintegy 10 km. távolságnyira vannak. 1915 április havában a földmíves iskolában megfordulva láttam, hogy a régi esőmérő teljesen rongált állapotban van és szuronyzára rendkívül tág. Az új Hellmann-féle esőmérő egyidejűleg végzett csapadékmegfigyelések szerint a régi esőmérő 10—36%-kal több csapadékot gyűjtött össze és az öt havi közép +16-5

9/o-ot tett ki. Kecskemét (földmivesiskola). 1915 Vio Vso Д máj. 52-3 46'7 5 •6 +12-00/» jún. 70-6 63-6 7' 0 -fll-Oo/o jól. 120-8 106-6 14 "2 +13-3»/» aug. 63-6 46-7 16 '9 +36-20/0 ezept. 60-0 54-5 5' •5 +Ю-1 o/o Közép +16-50/0