Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)
2. füzet - III. Réthly Antal dr.: A régi rendszerű esőmérő főhibájáról
35 Turkeve. 1913 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Schenzl »/to 39 Ö 5-7 24*5 624 59'9 80'5 U7'2 134-9 30'0 4'0 12'2 14'6 585'8 '% Hellmann '/,„ 36"9 4'6 2Q-2 55'6 53'9 72"9 114'5 126-1 28' 3 37 10 6 13 6 54Q-9 « + 3-0 11 4-3 6-8 6-0 7-6 (2-7) 8'8 1'7 0*8 1-6 10 44'9 8-1 23-9 21-3 12-2 II I 10-4 [2'3]*) 7'0 6'0 8'1 15'1 7'4 »-l»/ 0 1915 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Schenzl Vio 8-3 7'6 79-3 21 1 67'9 140-9 90'7 49'9 63'1 373 14'3 73'8 654"2 Heitma nn «/•,„ 7-9 6-5 70 5 19'7 58"6 126"8 83'9 45'4 55 2 326 12"8 65"7 585'6 « [+0"4j t-1 8-8 1-4 9-3 14-1 6'8 4'5 7'9 4"7 1'5 8'1 68-6 Л[ 0-5] 16-7 12-5 7-1 15-9 114 8"1 9'9 14"3 144 117 12"3 lW /o 1915 I. II. III. IV.**) V. VI. VII. VIII. IX. XI. XII. Év I-IIl. IV-XII. 6—30 Schenzl Vio 88-253-3 80-6 45'4 23"7 75-414Q-5 71-9 76'0 65'1 49"8 48 4 222 596'%, Hellmann V20 80-444-6 71"5 44'6 23'5 75-3 139'6 71'0 75'1 64 7 49'2 47 4 197 590 « -I-7-8 8-7+9-1 +0-8+0-2+0-1 +0"9+0'9+0'9+0"4+0"6 +1 "0+25 +6<% A 9-719-5 12-7 1-8 0'9 O'l 07 13 Г2 0'6 1'2 2"1+13 +1 °/o Rákospalota. Héjas Endre meteorológus 1899-ben végzett összehasonlításokat. A szisztematikus eltérések itt is mutatkoznak. Már annak idején Héjasnak is feltűnt az egyirányú eltérés, de a nagyobb felfogófelületnek tulajdonította. 1899—1901-ig terjedő észlelések szerint az eltérések mindinkább nagyobbodtak. 1900-ban évi összegben 9-5%. Rákospalota. Schenzl Vio — Hellmann '/jo 111 2 (Eltérések) 1. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év 1899 — — - — +4'9+1-8+1'6+1*4+1'8 +2'5 +0'5 +1-7+16-2'%, 1899 — — — — + 3 • 7 +5 • 0 +5 • 3 +3 • 3 +2 • 4 +19-Q+15-Q +3'7 +4'3°/о 1900 +6-0 +5-8 +8-1+1-5+11-4 +4-0 +0-4 +5-5+1-1 +4'7+14 0 +4-3+66-8«%» 1900 +12-9 4-20-1+19-8 + 4-3 +9-4+3-9+0'7+7-2+3-7 +7-1+17-8+13-2 +9'3°/o 1901 +1-8 +1-0 +8-3+4-4 +2-3+1-5 — — - — — — +19-3% 190 1 -Í-6 '1 +7-1 +13-5+9-6 + ^'7 +5-4 — — — — — +85<y» Anderkó Vio — Hellmann »/ 3 0m- (Eltérések) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 1902 +1-1 —3-5 —0 1 —0-9 - 4-3 —3 2 — — +1-0 +6"6 +0'2 +6'2 1903 +2-8 1-9 —2-5 —5 5 —3*2 —4"9 — . —0'3 —0'5 —0'2 —13 —3-8"% 1901-ben az új u. n. Anderkó-féle esőmérővel történtek párhuzamos észlelések. Az eltérések egyes hónapokban igen kicsinyek voltak és kevesebbet mutattak a Hellmann-féle esőmérőnél, de 1902 szeptembertől 1903 januárig állandóan pozitív eltérés mutatkozott. Ennek a változásnak az okát nem mutathatjuk ki, ép a hosszú idő miatt, amelyik az összehasonlító észlelések óta eltelt. Kétségtelen azonban a régi esőmérő beszivárgás következtében is többet gyűjtött össze. Csála. 1915 május 20-tól október végéig itt az 1/20 m a felfogó felületű Anderkóféle esőmérő és az 1/20 m 3-es Hellmann esőmérőkön történtek észlelések. Július 25-én a régi esőmérő szuronyzára fölé védőgallér forrasztatott. Az adatok szerint májusjúlius hónapokban 10— 12%-kal volt több csapadék a régi mint az új esőmérőben, *) Julius nélkül az évi kiép. +8-9°/ 0. — **) Gallér alkalmaztatott. 3*
