Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)
1-3. füzet - V. Apró közlemények
74 Előreláthatóan kiváló eredményt lehet elérni görgeteg kövek megkötésénél és épen így üregek megtöltésénél. A német szerkezet nem ad kielégítő munkát, mert a gép megtöltésénél időnként meg kell állani annak megtölthetése végett. Ennél jobb eredményt lehet elérni egy sűrű folyadékot továbbító szívó-nyomó szivattyú alkalmazásával 3) A munkát a Lampl—Sajó «A beton» czímű könyv 242. ábra és a melléfogott szöveg gondos betartásával végeztük. Az elhasznált czement mennyisége változó volt és a számok nem is lehetnek mértékadók, mert nagyon közeleső fúrólyukak sem egyenletesen fogyasztották a czementlevet, sőt egy alkalommal szomszédos lyukak egyike három vedret, a másik 25 keverés czementlevet fogadott be. Egy-egy keverés mindig egy félzsák czementtel történt. Kovács Sándor és Károly. 2. Vastartalmú talaj alagcsövezése. Vastartalmú vizenyős, vagy mocsaras talajban ásott árkok rézsűin és fenekén beszüremkező víz felületén az árkok kiásása után már néhány nap múlva a vékony lemezek színeiben játszó hártya ötlik szembe, amely folyton vastagodva, hetek múlva mint sárga vagy vörösesbarna lerakodás kétségtelen bizonyítéka a talaj vastartalmának. Többé-kevésbbé észlelhető ez úgy a kötött agyagos talajnál, mint a tőzeges talajnál. Alagcsövezés esetén ez a lerakodás a nyilt, befogadó árokban s aztán a csőszájaknál csak hosszabb idő után észlelhető. A lerakodás chemiai összetételére nézve nem egyéb, mint vasoxyd (Fe aO s) és ugy keletkezik, hogy az altalajban levő vasoxyd és oxydhydrat egyes szerves anyagok, mint р. o. humuszsav behatására vasoxydullá (Fe О) redukálódik, amely a talajban levő szénsavval oldható bikarbonáttá egyesül. A feloldott vasoxydul a felületi vagy talajvízzel az alagcsövekbe szivárog, hol levegővel érintkezve, újból oxydálódik (2FeO-|-0 = Fe 30 s).és elsősorban a nyilt befogadó árok fenekén és a csőszájaknál, mint sárga vagy vörösesbarna iszapos nyálkás lerakodás jelentkezik, amely száradás esetén ockerszinű porrá válik. Ehez a chemiai folyamathoz bizonyos idő kell és miután a csövekben a légjárás nem igen élénk, a lecsapódás eleinte csak a befogadó fenekén mutatkozik, honnan az árkok tisztogatásával könnyen eltávolítható. Gyakran megtörténik az is, hogy a vasoxyd már az átszellőzött talajban kiválik és a leszüremkező talaj, vagy felületi víz a magával ragadott vasoxydot az alagcsövek illesztési hézagainál lerakja, a hézagokat kívülről betömi és a víznek a csövekbe hatolását meggátolja. Ha azonban a csövekbe hatoló víz a vasoxydot magával ragadja, az a csőszájaknál levő rostélyt eltömi és a csövek belsejében lerakodva, azokat egy pár éven belül annyira eltömheti, hogy az egész alagcsövezés hatását leronthatja. — A vas kiválását és a csövek bedugulását néha bizonyos vízifonálalga az u. n. Crenotrix polyspora biologiai úton is elősegítheti. Ilyen vasbakterium életfeltételei azonban még ezidőszerint nem ismeretesek. / Ha a talaj vastartalma nem túl nagy, akkor a vasoxyd lerakodásban szünet áll be, mielőtt a csövek teljesen bedugulnának, sőt a vastartalmú talaj kimosását nagyobb és tartósabb csapadékok is elősegíthetik és gyorsíthatják. ') Erre nézve lásd a «Vízügyi Közlemények» 1916. évi 2. füzetének czikkét «А czementbesajtoló eljárásról».
