Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - V. Apró közlemények

77 seholsem összefüggő nagy darabokat, falakat, melyek mint valami agyagkörülzárás tartanák távol a vizet. Az a kevésszámú fúrólyuk, alapgödrönként kettő, összesen tehát hat a három alapnál, amelyet az alapgödör területén vertünk le és melynek hatását a kiemelés közben akartuk megfigyelni, még nem ad elegendő alapot a kritikára. A kiemelt darabokon látható, hogy a czement az üregeket kitölti ott, ahol valamely homokszemecske az üregbe való belépést meg nem akadályozza. Ahol beléphet és homoktalan üreget talál, ott össze is czementálja a kavicsot. így következik be, hogy a czementlé olyan helyekre vándorol, valószínűleg a legkisebb ellenállás útját követve, ahol nem is várjuk. Ez annyit jelent, hogy közvetett üregkitöltésnél a czementlé a maga útját követi, míg közvetlenül az üregbe való belépését, ha az üregről pontos tudomásunk van, magunk vezethetjük. Viszont vízhozadék szempontjából teljesen mellékes, hogy milyen úton kerül a víz az építőgödörbe, mert ott tisztán a víz távoltartásáról van szó és -így bármily távolfekvő, de a gödörre nézve fontos üreg betömése, vagy csatorna kiczementálása fontos. Durva kavicsban, vagy ott, ahol üregek vannak, véleményünk szerint jó eredménnyel használható a czement bepréselése ; homokban nem használható, valamint ott sem, ahol a homok megakadályozhatja a czement belépését, viszont kénytelenek vagyunk bevallani, hogy a talaj belső szerkezetéről nagyon hézagosak az ismereteink, már pedig e módszernek alkalmazása csak akkor kecsegtethet eredménnyel, ha már előre tisztában vagyunk azzal, hogy milyen az érintetlen altalaj. Nem lehet tehát előre kimondani, hogy a czementlének bepréselése okvetlen megadjít a kívánt és várt eredményt. Hogy mennyire fedi ez tapasztalatunkat, mutatja az. hogy nem ott kaptuk a legjobb eredményt, ahol vártuk, mert a talaj esetlegessége állapítja meg a használhatóságot. Nagyon sok helyben nyomát sem láttuk a bepréselés munkájának, mert a talajbán levő üregek oly messze elvezették a czeinentlevet. ahol már nem figyelhettük meg. Nagyjában csak az összehasonlítás útján mérlegelhettük, hogy megtakarítottunk-e valamit a szivattyúzásnál, mert a néhány kilométerre levő hídnál jelentékenyen több szivattyúzást kívánt a kiemelés. A víz eltávolítását így is 6 8 hüvelykes czentrifugál szivattyúval végeztük. Mivel megfigyeléseink egyik munkánál sem állottak tisztán a tudomány szolgálatában, hanem gyakorlati czélt követtek, úgy gondoljuk, hogy általánosabb érdekek azt kívánnák, hogy az Állam végezzen megfelelő kísérleteket. A tudomány szempontjából az volna a lényeges, hogy oly helyeken végeztessenek ezek a kísérletek, ahol később függélyes metszetek, leásásokkal meglehetne figyelni a préselődés és a kitöltődés munkáját _és eredményét. Ez annál szükségesebb volna, mert mint fentebb mondottuk, az érintetlen altalajról igen hézagosak az ismereteink. Végső eredményként megállapíthatjuk, hogy ahol a talaj homokos, ott nem várható kedvező eredmény, csupán ott, ahol lehetőleg homoktalan a kavics, szóval ott, ahol az összehordott kavics üreges. Viszont víztartás szempontjából csak azon helyek bírnak fontossággal, ahol az üregek és csatornák vannak, mert a homokos talaj már természeténél fogva jobban' zár, illetőleg kevesebb átfolyást enged meg. 5