Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - V. Apró közlemények

71 Meglevő és aránylag kis költségekkel még kiépíthető víziutainkban oly mérhetetlen kinccsel rendelkezünk, melyet kellően ki nem használni nagy mulasztás volna. Csakis hazánkban vannak a Dunának oly mellékfolyói, melyek a hajózásra már a természettől fogva alkalmasak. A Duna mellékágaival 11C0 £wi-nél hosszabb, elsőrendű hajóutat alkot, melyhez hozzájárulnak a meglevő és a víziberuházásba felvett új víziutak, mintegy 3500 hú hosszúságban, ami ezenfelül még több száz km-rel növelhető, ha mellékfolyóinkat, amint a megelőzőkben előadtuk, egész a hegyek lábáig meghosszabbítjuk. A Dunának a jelentősége a háború befejezésével sohasem remélt fokra emelkedhetik. Három világrészt lesz hivatva kiszolgálni és • ebben a legelső szerep Magyarországot illeti meg, ha mindazokat az eszközöket kellő időben és kellő mértékben kihasználja, melyekkel a természet bővebben megáldotta. Rajtunk múlik, hogy Széchenyi Istvánnak a Dunához fűzött látnoki törekvései teljesüljenek! 1. Tapasztalatok a czementbesajtolásra vonatkozólag.

1) A ezementbesajtolást először Budapest székesfőváros Aréna-úti Népszállójánál alkalmaztuk. Az épület a Rákos futóhomokján épült és mivel a központi fűtés részére szükséges és mélyen elhelyezett kazánház állandóan szenvedett a talajvíztől, gondoskodni kellett arról, hogy a helyiség kellően víztelen ittessék. Ez annyival fontosabb volt, mert a kazánházba beszűrődő vizet állandóan, éjjel-nappal szivattyúzni kellett, hog3

r a fűtés üzeme meg ne szakadjon. Félő volt, hogy az állandó szivattyúzás alatt és folytán a rendkívül finom szemcséjű Rákos-homok is felszívatik és ebből esetleg az épület valamely ülepedése következik be, pl. ha az alapfalak alatt a talaj fellazíttatnék, vagy esetleg üreg alakul. Midőn ezen munkával megbízattunk, a fűtés teljes üzemmel dolgozott és így végleges víztelenítő és szigetelő megoldásról alig lehetett szó, hanem csupán arról, hogy a talaj a czementbesajtolással olykép köttessék meg, hogy az említett kiszívás be ne következzék. A munkát akkép osztottuk be, hogy körülbelül 50 cm távolságban függétyesen levertük a csövet és ebbe akartunk czementhabarcsot sajtolni, míg a helyiséget környező falakat a pinczeszíntől 100 cm magasságban vízszintesen .fúrtuk át, hogy a cső végével az épület főfala és a talaj közé jussunk. A fenéken semmi eredményt nem értünk el ott ahol finoman homokos volt az altalaj, mert egyáltalán nem lehetett még oly kevés anyagot sem leszorítani, annálkevésbbé, mert a talaj vízzel teljesen telítve volt. A helyiség egyik sarkában elszigetelt kavicsfészek a czementlevet befogadta. i) A czikk tulajdonképen czikkíróknak jelentése a soroksári Dunaág rendezési munkálatainak •kirendeltségéhez. Közöljük, mert több érdekes tapasztalatot tartalmaz. APRÓ KÖZLEMÉNYEK. \